Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

téneti Intézet megalakításának előkészítésére a Történelmi Társulat által 1920 nyarán kiküldött levéltári misszió — vagy más néven expedíció — tagjai is ők voltak. Az ottani levéltárak „magyar szempontból leendő rendszeres átkutatására Társulatunk expedíciót küld ki Bécsbe — jelentette ki Klebelsberg 1920 májusában —, s reméljük, hogy ezt az expedíciónkat állandó intézménnyé: bécsi magyar történeti intézetté fejleszthetjük ki. Reményünk van arra is, hogy a nemzeti hadsereg a magyar testőrség bécsi palotájában rendelkezésünkre bocsátja Bessenyeinek és testőr társainak szobáit... Vállalkozásunk sikerének fő záloga, hogy a munkálatok irányítását Károlyi Árpád, a levéltár volt igazgatója és anyagának egyik legbehatóbb ismerője szíves volt elvállalni, kit a vezetésben dr. Szekfű Gyula és dr. Eckhart Ferenc Bécsben élő magyar történészek fognak támogatni. A misszió tagjai, 3—4 kutató pedig a nyár folyamán indul útnak Bécsbe s akkor a már teljesen előkészített munka nyomban kezdetét is veheti".

13 A bécsi történelmi kutatások szabályzata is elkészült; e szerint a Történelmi Társulat „az újabbkori magyar történet teljes megvilágítására szükséges források kiadásának előkészítése végett Bécsben rendszeres kutatást szervez ... A vállalat közelebbi célja, hogy a Társulat két nagy sorozatos kiadása (úm. "-Magyarország újabbkori történetének forrásai-« és "-Diplomáciai források Magyarország újkori történetéhez-") számára forrásanyagot gyűjtsön ..." Az „expedíció" tagjai számára összeállítottak egy tájékoztatót is, amelyben a Magyarország újabbkori történetének forrásai sorozathoz szükséges levéltári kutatásokat szorgalmazzák. Megjegyzik: „Állandó természetű tudományos intézet felállítására a Társulat ez idő szerint anyagi okokból nem gondolhat, de reméli, hogy az ideiglenes expedíció Gévay és Jászay nyomdokaiba lépve, az irodalomtörténelmi emlékéinél fogva jelentős magyar testőrség palotájában otthont találva, a magyar történetírásnak nagyértékű forrásokat fog megnyitni... Az anyag kiválasztása szempontjából tekintetbe jön az újabbkori anyag 1686-tól. Különös figyelmet érdemel azonban a XIX. század, melynek a jelennel való szoros kapcsolata az Osztrák—Magyar Monarchiának felbomlásával megszűnvén, immár teljesen történeti távlatba kerül, s a szigorúan történeti feldolgozásra megérett".

14 Eckhart Ferenc az „expedíció" tagjává történt kinevezése után Klebelsbergnek írt köszönőlevelében így vallott: „Szekfűvel táplált régi óhajaink páratlan energiád és jóindulatod révén minden reményünknél gyorsabban valósul meg e lépéssel. Rajtunk áll most már, hogy a várakozásnak, ami a tudományos eredményeket illeti, meg is feleljünk... Épp azzal érveltem — utal az intézet alakítását megelőző megbeszélésekre, »méltatlankodva-« azon, hogy anyagi jutalmat kapjon e tevékenységéért —, hogy Bécs minden egyéb tekinteten kívül a mai szomorú financiális viszonyok mellett azért jöhet elsősorban figyelembe ^tudományos intézet* szervezésénél, mert itt kerülne legkevesebbe a dolog a valutáris viszonyokon kívül azért is, mert Szekfű és csekélységem, kiket hivatalos kötelességünk úgyis itt tart, időnket szívesen bocsáthatjuk az intézmény rendelkezésére. A terv megvalósulásában és majdan a munka eredményeiben szerettük volna jutalmunkat látni".

15 Az első lépések megtörténtek. Miután Klebelsbergnek igen hamar, 1920 októberében sikerült a bécsi magyar gárdapalotában három szobát megszereznie, az intézet, immár állandó székhellyel, megkezdhette működését. Károlyi Árpád 1920. október 21-én örömmel jelenthette: „A Történelmi Társulat bécsi missiojának tagjai holnap fogják a »Pázmáneum« [a Pázmány Péter által 1623-ban alapított papnevelő intézet] vendégszerető épületét elhagyni s a M. Kir. testőrség palotajabeli szobákba költözködni..., a Magyar Történelmi Társulat bécsi levéltári missiója helyiségeinek birtokbavétele s használatbavétele megtörtént".

16 15