Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1990–1992-es évfolyamai / 67–72. o.

véltárak" címen a Gozsdu alapítvány levéltárába visz el, amely a budapesti görögkeleti román plébánián található. Adatokat közöl a magyar fővárosban 1790 és 1888 között fennállt „görög-oláh" egyházközség dokumentumairól is. Hasonlóképpen betekintést ad a Magyarországon fennálló 19 görögkeleti román plébánia iratanyagába, valamint a gyulai (Békés megyei) levéltár román vonatkozású okmányaiba (2/1991). „Kutatások Ausztriában és Németországban" című tudományos jelentés hírt ad a müncheni Egyetemi Könyvtár romániai érdeklődésre számot tartó kéziratairól, valamint a bayreuthi „Richárd Wagner Archívum" bizonyos anyagáról (4/1991). Végül megemlíthetjük a „Kutatások Magyarországon és Ausztriában" című ismertetést, amelyben igyekszik feltérképezni a magyarországi egyházi levéltárak román kulturális vonatkozású kéziratait, valamint az Országos Műemléki Hivatal adattárának egyes erdélyi dokumentumait (1/1992). Időközönként a „Revista Arhivelor" beszámolókat közöl új szerzeményekről is, bár az elmúlt időszak, érthető okokból, kevésbé jelentős eredményeket szült A folyóirat feladatai között szerepel a romániai levéltárak történetének feldolgozása, kiváló levéltárosok életművének megörökítése és természetszerűleg a levéltárban folyó munka tapasztalatainak ismertetése. A román állami levéltár fennállásának 160. évfordulója (1991) részletes mérleg megvonását eredményezte. Ezen írások között megemlíthetjük Marcel Dumitru Ciucá hozzászólását „A 160 éve alapított romániai állami levéltár" címen (2/1991). Stefan Cervantiuc feleleveníti a moldvai helyi hatóságok számára 1832-ben kiadott levéltári utasítást (1/1992). Gheorghe Rusu a jászvásári állami levéltár 160 éves működéséről számol be (4/1991). Ioan Drágán a kolozsvári állami levéltár hét évtizedes működését méltatja (2/1991). Az évfordulót felhasználva Ana Grama „Egy szebeni levéltár drámai sorsa (1849 márciusa)" címen a helyi görögkeleti konzisztórium levéltárának történetét taglalja a XVIII-dik századtól kezdve. Teret szentel a levéltár 1849 márciusában javarészben bekövetkezett pusztulásának, amelyet összefüggésbe hoz a városnak a honvédség által történt elfoglalásával (1/1992). A levéltári munka kiválóságainak szentelt írások között találjuk a kolozsvári Ion Márcu?nak (2/1991), valamint a marosvásárhelyi Liviu Moldovan tevékenységének méltatását (4/1991). A levéltári munkával kapcsolatos írások között fontos mondanivalója van T. Mateescu cikkének „A dokumentumok selejtezésének időrendi határáról" (4/1990). Teljes épségben fenntartandóknak javasolja a moldvai és havasalföldi dokumentumokat 1878-ig, míg az erdélyiek esetében az 1920-as időpont mellett nyilatkozik. S. Ceau§u a dokumentumkiadás módszertanához szól hozzá (1/1990). A szerző szerint a jelenleg fennálló nyelvi, illetve helyesírási szabályok alkalmazandók. Gabriella Bobulescu és Victor Du^a „A fényképezés — a modern kor nyelvezete" címen technikai kérdéseket vitat meg (1/1992). Florea Oprea két alkalommal ad ízelítőt a bukaresti levéltárban folyó restauráló munkáról (4/1990, il/1991). Jóformán minden számban megtaláljuk a „Krónika" című rovatot. Ebben híreket közölnek a román levéltárakról, tudományos ülésszakok napirendjéről és külföldi érdeklődésre számot tartó eseményekről. így tudomást szerezhetünk arról, hogy a román állami levéltár 160 éves jubileuma alkalmával tudományos ülésszakot rendeztek (4/1991). Jászvásáron hasonló módon ünnepelték meg a helyi levéltár 1831-es alapítását (1/1992). A kolozsvári levéltár jubileuma alkalmából szintén rendezvényre került sor (1/1991). Megemlékeztek a krajovai egység 60 éves fennállásáról (2/1991). A levéltárak vezérigazgatóságának kezdeményezésére rendezték meg Va71