Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1990–1992-es évfolyamai / 67–72. o.

sile Alecsandri, jeles költő és politikus halálának 100. évfordulójának szentelt tudományos ülésszakot (4/1990). Hasonló rendezvényre került sor 1990. november 20-dikán, midőn megemlékeztek Nicolae Iorga halálának 50. évfordulójáról, akit a vasgárdisták gyilkoltak meg (1/1991). 1990. december elsején, valamint 1991. január 24-ikén a gyulafehérvári gyűlés (1918), illetve a román nemzeti állam megalakulásának (1859) eseményeit méltató közlemények hangoztak el (1/1991). A Tudor Vladimirescu vezette forradalom 170-ik évfordulója is alkalmat adott történelmi jelentőségének kidomborítására (2/1991). Hosszabb beszámolót olvashatunk az erdélyi szász „Urkundenbuch" 100 éves jubileuma alkalmából, valamint az utóbbi években megjelent V—

VII. kötet méltatásáról (2/1992). Ugyancsak Szebenben került sor a várostörténeti bizottság által rendezett első ülésszakra is (3/1992). Számos beszámoló ad hírt a nemzetközi levéltári szervezetek rendezvényeiről és a román részvételről. A román állami levéltár különleges kapcsolatokat tart fenn a moldvai köztársaságbeli tudományos szervezetekkel. Több Chi§ináuban rendezett tudományos eseményről kapunk tudósítást. Ezek közé tartozik B. P. Ha$deu író emlékére rendezett kiállítás és tudományos ülésszak, valamint „A béke, barátság, nemzeti egység és függetlenség heraldikai forrásai" című kiállítás (1/1991). Silvia Popovici beszámolót közöl a sevillai világkiállításról, előtérbe állítva történelmi vonatkozásait (4/1992). Elismerően szól a Makovetz Imre tervezte magyar pavilonról, amelyről megállapítja, hogy „uralja a kiállítást". Rövid összefoglalót találunk a Német Lovagrend 800 éves fennállása tiszteletére rendezett nürnbergi ülésszakról és kiállításról (4/1990). Jegyzetet szentel a folyóirat a magyarországi „Román kultúráért" tudományos kör első gyulai ülésszakának (1/1992). Bőséges folyóirat- és könyvismertetéseket iktattak be szinte valamennyi számba. A jelzett folyóiratok között szerepelnek a „Levéltári Közlemények" és a „Levéltári Szemle" is (3/1991, 1/1992). Erdély történetének kutatói számára nem érdektelen megismerni I. Dumitriu-Snagov francia nyelvű terjedelmes könyvét, amely „A Szentszék és a modern Románia" címen Rómában 1989-ben jelent meg (3/1990). Bizonyos mértékben párhuzamos kérdéseket tárgyal Constantin Voicu könyve „Az erdélyi ősi egyház harca a román nép lelki és nemzeti egységéért", amely Szebenben 1989-ben látott napvilágot (2/1991). Ide kapcsolódik Teodor Misaro? 1990-ben Budapesten kiadott könyve, amely a magyarországi román görögkeleti egyház múltját és jelenét mutatja be (1/1992). A könyvismertetések sorában több Magyarországon megjelent mű is szerepel. Ezek között találjuk Szűcs Jenő munkáját a szepesi kamara levéltáráról (1567—1813) és Iványi Emma kiadványát Eszterházi Pál nádor közigazgatási tevékenységéről (1681—1713) (3/1991, 3/1992). Beszámoló jelent meg Pirigyi István „A magyarországi görög-katolikusok története" című könyvéről, amely két kötetben Nyíregyházán 1990-ben jelent meg. Végül megemlítjük „Az 1848— 1849. évi Minisztertanács jegyzőkönyvei" című forrásközlést (2/1992). Glück Jenő 72