Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz, 1830–1847 / 33–48. o.
dély ügyével öszvezavarni, s így mindeniket megrontani, de a kegyelemkérést sem láttuk akár a dolog természetével, akár a törvényhozás méltóságával ez esetben egyezőnek, azt mondánk tehát, hogy mivel e két tárgy semmi öszveköttetésben nincsen, végezzük el az egyiket, s addig a másikat függeszük fel, és ha W(esselényi) ellen a pör csakugyan elkezdődik, akkor az ezen pör által megtámadott szóllás szabadsága mellett, nem kegyelem útját keresve, hanem úgy, mint a nemzetnek s törvényhozásnak méltósága megkívánja, sérelmet panaszolva kell fellépnünk, mert ha kegyelmet kérünk, a kormány tettének törvényességét fogjuk elismerni, ezt pedig nem tehetjük, sőtt ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy minket a szóllás szabadságának törvényes gyakorlásában semmi efféle terrosismus korlátolni nem fog. Ezen megjegyzésünket ellenzés nélkül fogadta el a többség, s így lett most elmellőzve azon idétlen indítvány, melly a legjobb szándék mellett ugy vala állítva, hogy Erdélynek ügyét is megrontotta volna, W(esselényi)nek dolgában pedig orvosolhatatlan kárt tett volna, mert W(esselényi) mellett nékünk kegyelemért esedezni annyi volna, mint őtet nyilván vétkesnek nyilatkoztatni, s a kormánynak azon jussát, hogy a tanácskozások szabad folytát erőszakos, vagy legalább félelemet gerjesztő lépésekkel gátolhassa, és minden szót, ami néki talán kedvetlen, nóta pörre vonhasson, önként elismernünk. Köszönte is Wesselényi) hogy az indítványt illy szerencsésen felfüggesztettük, mert érezte, mik lehettek volna következései, akár nyert volna többséget, akár nem. Wesselényi martius közepétől fogva itt van, de jobbára betegen fekszik, ő is már hetek óta a grippel vesződik. 18 ö az actio megszüntetése végett gróf Széchenyi Istvánnak, és több bécsi jóbarátinak tanácsából egy illő, de férfias méltósággal tellyes folyamodást készített, mellyben magát vétkesnek éppen nem vallja, sött azt mondja, hogy midőn a megyei közgyűlésen (mert csak a szathmári közgyűlésben az úrbéri 5ik czikkely mellett mondott beszéde hozatik fel ellene a királyi Fiscus vádlevelében) törvényes jussal szabadon szóllott, s ott azt sürgette, hogy a követeknek utasításul adassék egy olly törvénynek alkotása, melly a nemzet virágzására hasznos és czélarányos leend, mellyet az országosan egybegyűlt rendek is boldogítónak vitattak [az urb(éri) 5ik czikkely], akkor ő nem a status ellen támadóit fel, sőtt a status javán munkálódott, nem készíteni, sőtt megelőzve, elhárítani törekedett a zavart, melly a népnek elégedetlenségéből talán eredhető vala. Szavaiban pedig nem a fejedelem sérthetetlen személlyét említette, hanem a kormánynak hibájirol szólott, s eszerint a törvény őtet vétkesnek nem mondja, kéri tehát az ellene rendelt nóta port, mellynek elkezdése is kedvetlen, minek előtte folyamatba vétetnék, megszüntetni. 19 Azt monda ő magános beszéllgetésben, hogy ezen áldozatra is csak azért vala kész, nehogy tettleges példa legyen arra, hogy gyűlési beszédért valakit nóta perben megítéltek, de ha mégis csakugyan folyamatba tétetnék azon per, akkor a végső bírói határozást elvárja, és semmi folyamodásra többé reá nem áll. Azért, amiről vádoltatik, őtet törvényeink szerint ugy hiszem, csak megvesztegetett, vagy igen gyáva bíró ítélheti vétkesnek. A folyamodást gróf Teleky 20 fogja beadni Lajos főherczeghez, ki azt altissimo loco promovealja 21 , ha W(esselényi) vissza nem veszi. . Erdélyi ügye W(esselényi)nek még különösebb. Midőn Ferdinánd főherceg 22 az erdélyi országgyűlésének folyamat ja alatt az országgyűlési jegyzőkönyvnek nyomtatását eltiltotta, Wesselényi önköltségén egy lytographiát szerzett, s azt az országgyűlésének ajándékozta. Ferdinánd ezért az erdélyi Causarum Directort, Hilipi Gál Lászlót 23 felszóllítá, hogy W(esselényi)t ezért pörbe idézze, de Gál azt nyilatkoztatta, hogy W(esselényi) nem vétkes, nincs törvény, melly tettét büntetésnek vetné alája, és így az actiónak helye nincs. Gál László rövid 37
