Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Koroknai Ákos: A levéltárak és a változó gazdaság Nyugat-Európában / 3–18. o.

ért meg, összetett levéltári anyagukban az egyes fondók és állagok között a különféle vállalati provenienciák természetesen nem mindig válnak el mereven egymástól, azok egymással, illetve egymásban keverednek. A nagy konszernlevéltárakban a fondók szétválasztását igen megnehezíti a változó gazdasági függőség, amikor például egy leányvállalat anyavállalattá alakul át. A Thyssen AG konszernlevéltára ezért több tényezőt vesz figyelembe a fondok kialakításánál, éspedig az alapítást, a felszámolást, a más vállalattal való egyesülést, a vállalatból történő kiválást (az új alapítást), a névváltozást, a vállalati működés jogi formájának változását, valamint a tulajdonosváltás tényét. A puszta névváltozás, a tulajdonosváltozás vagy a jogi forma változása még nem elégséges indok új fond kialakítására. Ha azonban ezek a változások egyúttal alapítással, felszámolással, egyesüléssel vagy kiválással kötődnek egybe, új fondokat alakítanak ki. A variációk természetesen sokfélék. Változhat pl. a fondképző neve, működésének jogi formája, és mégsem jön létre új vállalat (fond). Ugyanakkor változatlan név és változatlan jogi forma mellett létesülhet új vállalat (új fond). Gyakran előfordul, hogy egyes vállalatok (fondok) iratanyagukban nem csupán saját regisztratúrájukat őrzik, hanem a jog- vagy tevékenységelőd(ök) regisztratúrájának egy részét is, mégpedig azt a részét, amely a vállalatok által átvett tevékenységi kör(ök)höz kötődik. S mert ezek a tevékenységi körök fúziók, adásvételek, alapítások stb. révén többször vándorolhattak az egyik vállalat fondjából a másikéba, míg végül az érdekeltség visszaszerzésével vissza is kerülhettek az eredeti vállalat fondjába, ezeket a korábban keletkezett és nem szervesen az adott vállalati fondba tartozó idegen regisztratúrákat (valójában rejtett fondokat) tárgymutatózással, korábban pertinenciaelven nyugvó tárgyi rendezéssel igyekeznek feltárni, azaz a rejtett fondok iratait nem emelik ki. Hasonló az eljárás, ha a vállalat megszűnésével iratanyaga több jog- vagy tevékenységutódhoz kerül. A magánvállalatok a profilmódosulásokkal együtt járó iratanyagmozgást időnként tudatosan szabályozzák. Egyezségekben határozzák meg — akár több vállalat között is — az új profilokhoz igazodó iratmegosztást (mint pl. a Phönix, Thyssen és Friedrich Wilhelms-Hütte között az 1950-es évek elején). Ellenpélda szintén akad. Az 1987-ben megalakult Allgemeine ElektrizitátsGesellschaft 1950-ig fokozatosan 100%-os részesedést szerzett a Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie GmbH-ban. Ennek következtében 1967-ben a cégnév Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft AEG-Telefunkenre változott. Az 1982-ben kezdődő szanálási intézkedések nyomán az AEG eladta a régi Telefunken-profil rádió-magnetofon-televízió gyártási ágát. Az eladás ténye mégsem volt hatással a konszernlevéltárra, mivel az eladott profilhoz tartozó iratokat nem adták át a Telefunken Fernseh und Rundfunk GmbH-nak. Az eladott és megmaradt gyártási tevékenységek ugyanis oly mértékben folytak egymásba (fejlesztések, gyártási műveletek stb.), hogy az iratanyag szétválasztása lehetetlen volt. Mindez egyik fél részéről sem akadályozta a szükséges és az AEGnél már levéltározott iratok használatát. Az 1985-ben AEG AG cégnevet felvett vállalat 1986-tól a benne többségi részesedést szerzett Daimler-Benz AG konszernhez került, amely egyébként saját konszernlevéltárral rendelkezett. Ennek ellenére a Daimler-Benz AG az önálló üzletági profillal rendelkező AEG AG konszernlevéltárát nem számolta fel, hanem fenntartotta, sőt 1988/89-ben átköltöztette a frankfurti AEG-központba a korábbinál sokkal korszerűbb körülmények közé, továbbra is megőrizve az egykor önálló Telefunken-levéltár iratanyagát.

27 Az egyes tagvállalatokhoz tartozó érdekeltségi vállalatok (további alprovenienciák) a konszernlevéltárakban különálló fondokat képeznek, a tagvállalatok mellé soroltán. A konszernek hierarchikus felépítését tükröző fő- és alproveni15