Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Koroknai Ákos: A levéltárak és a változó gazdaság Nyugat-Európában / 3–18. o.

véltárai felhívást intéztek a vagyonügynökséghez és annak regionális, a gazdasági önkormányzati és az öt új tagállam levéltárigazgatásának szerveihez. A felhíváshoz a német levéltáros egyesület szintén csatlakozott, azonnali intézkedéseket követeltek az ellenőrizhetetlen iratpusztítások megakadályozására. Nagyobb költséget és személyzetet nem igénylő vagyonügynökségi iratbegyűjtő raktárak létesítését javasolták az új tagállamok kereskedelmi és iparkamaráinak székhelyein, arra számítva, hogy ezek a jövő regionális gazdasági levéltárainak alapjául szolgálhatnak.

3 Az átmeneti korszak NDK-beli iratanyagának megmentésével az 1991. évi német Archivtag szintén foglalkozott, újólag szorgalmazva a regionális gazdasági levéltári hálózat kiépítését. Ekkor már folytak a tárgyalások a potsdami szövetségi levéltár és a vagyonügynökség között, hogy a gazdasági iratanyag selejtezését csak az illetékes volt NDK-levéltárak jóváhagyásával foganatosítsák, s hogy a gazdasági iratanyag befogadására a vagyonügynökség kerületi székhelyein kifejezetten irattároló raktárakat létesítsenek.

4 A vagyonügynökség biztonsági iratőrző raktárai (Sicherungsdepots) a tagállami fővárosokban létesültek három fős személyzettel (közülük legalább egy levéltárossal), éspedig az alábbi iratbefogadó kapacitásokkal: Schwerin 10 ezer ifm Magdeburg 15 ezer ifm Potsdam 15 ezer ifm Erfurt 25 ezer ifm Berlin 25 ezer ifm Drezda 30 ezer ifm összesen: 120 ezer ifm Áz iratraktárak feladata a tagállamokban a vagyonügynökség részéről a felszámolt vállalatok iratainak biztonságos tárolása lett az átmeneti őrzési kötelezettségek (legfeljebb 14 év) lejártáig. A felszámoló iratőrzési kötelezettségének megszűnését követően az általa ideiglenesen tárolt iratanyagból a levéltári anyag további őrzése új joghordozóra (Rechtstráger) hárul. A levéltári anyag átadás/átvételének problematikája azonban az új joghordozó vonatkozásában egyelőre megoldatlan, ezért további tárgyalások szükségesek a felelősséghordozók (Verantwortungstráger), azaz a vagyonügynökség, a tagállami levéltárak (Landesarchive) és a regionális gazdasági levéltárak között, hogy tisztázzák a gazdasági levéltárak funkcióját az új tagállamokban az önigazgató gazdaság jogalanyaira háruló felelősség, ti. az iratőrzési felelősség továbbvitelében (Trágerschaft). A vagyonügynökség által felszámolt vállalatok iratanyagának archiválásával, megőrzési kötelezettségével kapcsolatban 1992 májusában munkautasítás született. Ebben az alábbi lényeges alapelveket rögzítették: 1. a vagyonügynökségi biztonsági irattároló raktárak és a tagállami levéltárak felelősségét a felszámolt vállalatok iratanyagáért, 2. az iratanyag rendszerezési, csoportosítási kötelezettségét, mégpedig a) azonnal selejtezhető iratanyagra (nicht archivierungspflichtiges Schriftgut), amelynek selejtezését a felszámolt vállalat (irattárosa, levéltárosa) köteles elvégezni a vagyonügynökségi iratraktár egyik munkatársának jóváhagyásával, b) átmeneti őrzést igénylő, azaz később selejtezhető iratanyagra (aufbewahrungspflichtiges Schriftgut), amelyet a jogszabályokban előírt időpontig kell megőrizni, s amelynek őrzéséért és selejtezéséért a felelősséget a felszámoló viseli, továbbá 5