Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Szögi László: Az egyetemi levéltárak Európában és Magyarországon / 3–16. o.

egykori Stúdium Bononiensis iratanyaga, s csak a későbbi iratok találhatók az egyetemi levéltárban.

40 Ugyanakkor bizonyos források az egyetemek könyvtáraiba kerültek, így csak együttes kutatásokkal lehet az egyetemi forrásanyagról teljes képet kapni. Hasonló a helyzet Padovában és Paviában is.

41 Ugyanígy a trieszti Állami Levéltárban található az egykori császári és királyi Tengerészeti és Kereskedelmi Akadémia iratanyaga.

42 A nagy hagyományú olasz egyetemeken, a történeti intézetekben mindenütt folyik egyetemtörténeti kutatás is, s az egyetemi levéltárak anyagából saját egyetemi kiadványsorozataikban tesznek közzé forrásokat.

43 A legrégebbi spanyol és portugál egyetemeken is működnek levéltárak. Számunkra elsősorban az lehet tanulságos, hogy milyen szellemi és anyagi erőket mozgósítva gyűjtik ezekben az országokban össze az egyetemi élet múltjának forrásait, és milyen kulturális propagandát jelent egy országnak, ha bemutathatja ország-világ előtt, hogy híres intézményeivel évszázadok óta részt vesz az európai kultúra fejlesztésében. A portugálok pl. hatalmas kiadványsorozatban teszik közzé egyetemeik középkori hazai és külföldi (többek között vatikáni) forrásanyagát,

44 s a coimbrai egyetem levéltára 1990-ben, a 700 éves jubileum alkalmából imponáló kiadványban mutatta be az egyetemi alapítólevelet.

45 E kiadványokat látva érezheti furcsán magát a hazai egyetemtörténettel foglalkozó szákember, amikor tudja, hogy középkori és koraújkori egyetemeinkről és alapítási kísérleteinkről a néhány megmaradt forrást seni gyűjtöttük még össze egy igényes és szakszerű, többnyelvű forráskiadványban. E források egy része eldugottan, régi kiadványokban ugyan már megjelent, de egységes bemutatásuk egészen más képet alkothatna a magyar művelődés történetéről az érdeklődő bel- és külföldi olvasóban. A híres angol és francia egyetemek levéltári anyagával a közép-európai egyetemekét helytelen lenne összehasonlítani, de a velünk azonos méretű nyugat-európai, vagy éppen skandináv kisebb nemzetek is sokkal több gondot fordítanak e nemzeti, de egyben nemzetközi jelentőségű források megőrzésére és bemutatására. Hollandiában az egyetemeken Leiden kivételével nem működik levéltár, s az iratokat általában a városi, illetve az állami levéltár őrzi. Létezik viszont egyetemi múzeum, amelyben nemcsak festmény- és fotógyűjtemények, hanem nem regisztratúra jellegű iratsorozatok, pl. egyetemi diákegyesületek, személyek stb. hagyatékai

46 is megtalálhatók. Á források és anyakönyvek kiadásával a holland és belga

47 egyetemi levéltárak is lépést tartanak a követelményekkel, amelytől térségünk sajnos még sok tekintetben — bár nem mindenben — elmarad. Az egyetemi levéltárak fejlődése Magyarországon az 1980-as évek közepétől Az írásunk elején említett 1986-os tanácskozáson a hazai levéltárak és egyetemek érdeklődő képviselői összefoglalták az addig megtett utat és felvázolták azokat a célokat, amelyeket a következő évtizedben megvalósítani kívántak. Az ott elhangzottak önálló kötetben is megjelentek,

48 így én most csak az 1986 óta történtekre szeretnék utalni. Az egyetemi levéltárak kérdése nem vonatkoztatható el a magyar felsőoktatás intézményrendszerének sajátosságaitól. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény mellékletében felsorolja a hazai állami és egyházi felsőoktatási intézményeket, és összesen 91 egyetemet vagy főiskolát említ. Ezeknek közel egyharmada egyházi felsőoktatási intézmény, van 4 magánfőiskola, de még a maradék is hallatlanul magas szám egy Magyarország méretű országban. Ál10