Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Lakos János: Ember Győző (1908–1993) / 106–108. o.

Ember Győző (1909—1993) A Magyar Országos Levéltár munkatársai mély megrendüléssel értesültek arról, hogy 1993. december l-jén életének 85. évében elhunyt Ember Győző akadémikus, az intézmény nyugalmazott főigazgatója. Kicsi szakmánk óriása volt ö, bel- és külföldön egyaránt. Bár másfél évtizede nyugállományba vonult, ennek ellenére — atmíg tehette — rendszeresen bejárt dolgozni a levéltárba, ahol pályafutását kezdte. Ember Győző 1909. április 17-én született a Krassó-Szörény vármegyei Stájerlakaninán. Szülei (Ember Gergely és Molnár Lídia) állami elemi iskolai tanítók voltak. A család nemsokára a Csongrád megyei Tömörkényre, majd Csanytelekre költözött, s Ember Győző itt végezte el elemi iskolai tanulmányait. Édesapja korán, 1919-^ben tüdővészben meghalt. A gimnázium nyolc osztályát Budapesten, a Barcsay utoai Állami Gimnáziumban (ma Madách) végezte el, majd egy évet házitanítóként szolgált a gr. Széchenyi család rumi kastélyában. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta történelem—latin szaikon. Tagja volt a tehetséges hallgatók képzését elősegíteni hivatott Eötvös Kollégiumnak. 1933-ban végzett és szerzett történelem—latin szakos középiskolai tanári, valamint újkori magyar történelemből doktori oklevelet. Szekfű Gyula volt a tanítómestere, disszertációját a Helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában címen írta. 1933 őszétől 1934 nyaráig a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet rendes tagjaként a császárváros levéltáraiban végzett kutatásokat. Elsősorban a Staatsrat anyagát tanulmányozta és cédulázta. Ezek a cédulák igen fontosak lettek később, hiszen az eredeti iratanyag tűzvész martaléka lett. Hazatérése után 1934. augusztus 21én állástalan diplomásként a Magyar Országos Levéltárba osztották be, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Végigjárta a teljes levéltári ranglétrát: 1936. július l-jén került az intézmény státusába mint gyakornok, egy év múlva levéltári segédőr, 1940. december 30-án I. osztályú segédőr, 1942. június 30-án allevéltárnok, 1945. december 31-én levéltárnok lett. Dolgozott a levéltár irodájában, a kutató termi szolgálatban és a helytartótanácsi iratanyag referenseként. 1949. április 15-én jutott intézményi pályafutása csúcsára: ekkor kapta főigazgatói megbízatását, amelyet 29 éven át, 1978-ban történt nyugdíjazásáig megszakítás nélkül betöltött. 1937-ben vette feleségül Kutassy Stefániát, aki hű társa maradt haláláig. Ember Győző hosszú pályafutása alatt számos funkciót töltött be a magyar tudományos közéletben. 1942-ben Szekfű mellett egyetemi magántanár lett, 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta (1961-től rendes tag). A tudós testület II. osztályának titkári, elnökhelyettesi feladatkörét is hosszabb időn át ellátta. Részt vett több akadémiai bizottság munkajá106