Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Horváth Lajos: A magyar állam címere, 1956–1957 / 26–32. o.

HORVÁTH LAJOS A magyar állam címere 1956—1957 Az 1949-es államcímer, melyet a kommunista hatalomátvétel után kényszerítettek hazánkra, más „szocialista" államok címereinek mintájára készült, mindezek pedig együttesen a Szovjetunió köztársaságainak jelvényeire mentek vissza. A politikai vonatkozásoktól most eltekintve azt mondhatjuk, hogy ezek az alkotások súlyosan vétettek a heraldika szabályai ellen, többek között azzal is, hogy címerpajzsot nem alkalmaztak. így valójában nem is voltak címerek, csak jelvények, amelyeket azonban címer funkcióban használtak az államéletben. Tekintve, hogy nem független államokról van szó, ezeknek a jelvényeknek a címerszerű alkalmazása már önmagában is megtévesztő, propagandaízű és dekoráció jellegű volt az ún. szocialista országokban. A Szovjetunió tagköztársaságainak még inkább degradált államéletéről nem is beszélve. A történeti-heraldikai hagyomány nem azért nem volt jelen a szovjet címeralkotásban, mert azt netán elutasította az 1917-től számított leninista-sztálinista gyakorlat, hanem azért, mert a bizánci, görög-keleti kereszténység területe nem vett részt az európai címerfejlődésben. Amikor azután a II. világháború következtében, a Szovjetunió vörös hadserege fegyverei segítségével hódoltatta a valódi Európa, a római katolikus és protestáns világ egyes részeit, akkor elkezdődött ennek a kultúrának az alámerítése, lesüllyesztése annak minden címeres hagyományával és gyakorlatával együtt. A szovjet, a kommunista függőség felszámolására induló mozgalmak, szabadságharcok tehát szükségszerűen takarítják el lehetőleg az első órákban, napokban a szovjet zsarnokság jelképeit, és állítják vissza eredeti jogaikba a saját nemzeti címereiket, zászlaikat és jelképeiket. Az „alkotmánycímer" eltávolítása Az 1949. évi alkotmány magában foglalja a szovjet mintára megalkotott népköztársasági címert is, ezért nevezték alkotmánycímernek és népköztársasági címernek ezt a jelvényt. Mindössze hét év alatt ennek az állítólagos államcímernek sikerült maga ellen gyűjteni a nép millióinak nemtetszését, sőt gyűlöletét. Ezért következett be az, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc első óráiban ezt a jelképet távolították el legelőször a felkelő tömegek a vörös csillaggal együtt. A Bem-szobor felé vonuló tömeg pillantotta meg először a kitépett közepű zászlót a néphadsereg tisztiiskolájának ablakában 1956. október 23-án délután 3—4 óra között.

1 Kővágó Sándor honvéd alezredes, a HM őrzászlóalj és egyben a Bem téri laktanya parancsnoka délután 5 óra körül személyesen jelentette 26