Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Hermann Róbert: Mészáros Lázár levelei Csány Lászlóhoz / 63–76. o.

lis járomban hagyagabb kezdek lenni, örülvén, ha este megszabadulhattam. A véletlen szintén elkedvetlenített, mivel háromszor kezdem jegyzeteimet 1813 óta, azaz a nyilvános életbe lépésemtől fogva, s mindannyiszor elvesztem azokat vagy elemek, vagy háború által. Az utolsót leginkább sajnáltam; nem a veszteségért magáért, hanem azért, hogy amit távollétemben Kassán az osztrákok bántatlanul hagytak, azt honfi-véreink — talán legtitkosabb helyekeni használat végett, — elrontották, amint mondják elsinkófázták". Ezt az 1848 decemberéig terjedő naplótöredéket már csak azért is sajnálnunk kell, mert Mészáros nemcsak a Batthyány-kormány tevékenységéről, hanem az annak helyébe lépő Országos Honvédelmi Bizottmány történetéről is fontos adatokat jegyezhetett fel. A szemrontóan csúnya írású hadügyminiszter csak 1849 decemberében, már a törökországi emigrációban kezdte újra naplójának vezetését, s ebben a mindmáig kiadatlan írásában az emigráció önemésztő világáról nyújtott távolságtartó és ironikus képet. Emlékiratai írásába is ekkortájt, a száműzetésben fogott bele; a kész munkát aztán felhasználta Horváth Mihály is a magyar függetlenségi harc történetéről írott munkájában. Ám a kézirat csak 1866—67 fordulóján jelenhetett meg, erősen megcsonkított, s valószínűleg némileg átírt formában. A közlő, Szokoly Viktor az emlékirat egyes passzusait a kiegyezés előtt időszerűtleneknek ítélte. Emigrációs levelezésének szintén Szokoly által sajtó alá rendezett kiadása is csonka; a kortársak jó része élt még, s a köteles tapintat megakadályozta e levelek teljes szövegének közzétételét. Szintén Szokoly tette közzé Mészáros „Eszmék és jellemrajzok az 1848/9-i forradalom eseményei- és szereplőiről" c. munkáját 1870-ben, ezt is megcsonkított formában. Mészáros ugyanis nem a legtiszteletteljesebb hangon szólt benne az uralkodóról, I. Ferenc Józsefről. Ezt követően több mint egy évszázad telt el Mészáros újabb munkájának megjelenéséig. Mészáros akadémiai székfoglalójára még Nemeskürty István hívta fel a figyelmet egy 1977-es tanulmányában, majd nagy vihart kavart kötetében. A székfoglalót két évvel később fakszimile kiadásban Ács Tibor tette közzé. Mészáros hivatalos és magánlevelezésének azonban még mostohább sors jutott. A tábornok hivatalos iratai nagyobbrészt a cs. kir. hatóságok kezére kerültek, s valószínűleg ez történt magánlevelezésével is, mert emlékiratai írásakor csupán néhány frissen megjelent munkára támaszkodott. Kevéske fennmaradt 1848—49-es magánleveléből néhányat Steier Lajos ül. V. Waldapfel Eszter tett közzé, ám ezek a közlések sem mindig megbízhatók. Holott Mészáros portréjának megrajzolásához igen nagy szükség lenne ilyen jellegű forrásokra is, mivel csupán hivatalos iratok alapján ezt a feladatot nem lehet elvégezni.

2 Mészáros itt közölt hat saját kezű levele Csány László kormánybiztos iratai között található. A hat levél a második kivételével magánjellegű. Az első két levelet Mészáros 1848 júliusában, a drávai védővonal szervezése idején írta az akkor e vidék kormánybiztosi posztját betöltő Csánynak. Különösen érdekes az első levél, mert Mészáros ebben kifejti, milyen meggondolások alapján fogalmazta meg azt a javaslatot, amelyet a képviselőház július 20-i ülésén nyújtott be „az ország védelmére szükséges katonai erőnek kiállításáról". Mészáros e sok vitát kiváltott javaslat előterjesztésekor szükségesnek mondta, hogy az újonnan kiállítandó 40 000 főnyi magyar katonaságot a cs. kir. sorezredek harmadik zászlóaljainak kiegészítésére ill. negyedik zászlóaljak felállítására fordítsák. A javaslatot a képviselőház többsége elvetette, mondván, hogy szükség van „magyar lábra" állított hadseregre is.

3 Csány és Mészáros levelezésében ezután hosszú szünet van. Csupán egymáshoz intézett hivatalos leveleiket ismerjük, ezek azonban a hadseregszervezés stb. kérdéseivel kapcsolatosak. A következő négy levél a honvédsereg első 64