Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: "Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról / 49–62. o.

17 József gróf 1812. július 13-án, Ikervárott halt meg. Végrendeletében ugyan Lajos fiára hagyta minden vagyonát, azzal a kikötéssel, hogy annak nagykorúságáig Vas megye alispánja vagy árvaválasztmánya felügyelje a vagyon kezelését, a vég­rendelet kihirdetését és végrehajtását azonban az özvegy megakadályozta, így ra­gadta magához a hatalmas örökséget. (VaML. kgy. ir. 1828:1694. mellékelve a vég­rendelet másolata. Vö. Ács 718. o.) 18 Áz uradalom Ikervár mezővárosból, három faluból: Nyőgér, Rábakovácsi és Só­tony, két allodiális pusztából: Csomaháza és Péterfa, valamint egy meggyesi bir­tokrészből állt. Lajos gróf uradalmairól mindeddig egyedül Tilcsik György tárt fel érdemi adatokat. (Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos ikervári uradalmának történetéhez. In: A Dunántúl településtörténete VII. [Szerk. Somfai Balázs] Veszp­rém, 1989. 255—264. o.) 19 Habsburg-Estei József Károly Ferenc főherceg (1779—1846), modenai herceg (1814— 1846). 20 Estei Ferdinánd Károly (1781—1850) főherceg, 1816—1832 között a magyarországi cs. kir. csapatok főparancsnoka. 21 Akkoriban a legtöbb magyar család (és a kormány is) elhanyagolta a gyerekek nevelését, részben ezzel magyarázható Lajos gróf sorsa is — jegyezte meg itt a szerző. Állításával ellentétben Lajos gróf nevelését nem hanyagolták el, általában nevelőintézetekben taníttatták, csupán 1819 és 1821 között tartózkodott odahaza, valószínűleg Ikervárott, házitanítója csak ekkor lehetett. Iskoláztatásának valós adatait közli: Ács 718—720. o. 22 Batthyány Lajos gróf 1807. február 10-én született Pozsonyban. 23 Lajos gróf 1815-ben, 8 éves korában került Vinzenz Pleban tanár bécsi magán­nevelőintézetébe. 24 1819. április 15-ig maradt Batthyány a Vinzenz-intézetben. Ezután következett a házitanító, majd 1821. márciusától 1824 májusáig Fritz Klinkovström bécsi nevelő­intézete. Végül 1824 májusától 1826 februárjáig Nikolaus Möller magántanítványa volt, ugyancsak Bécsben. Jogi tanulmányait katonáskodása alatt is folytatta. 25 Batthyány 1826. augusztus 5-én lépett be kadétként a 32., Esterházy gyalogezredbe, amely Páduában állomásozott. 1827. április 19-én helyezték át a 9., Frimont hu­szárezredbe, majd másnap ugyanitt alhadnaggyá léptették elő. A Walmoden ez­rednél nem szolgált. 26 Batthyány már akkor a huszadik életévében járt, amikor beállt katonának. Isme­reteink szerint Batthyány Lajos gróf jellemének, érdeklődésének megváltozása — ha volt ilyen — nem köthető egyetlen időponthoz. 27 A Batthyány uradalmak 1812 és 1827 közötti bevételeiről és kiadásairól szóló ki­mutatás: VaML. kgy. ir. 1828:1694. (mellékletben). 28 1828. augusztus 5-től 12 évre bérbe akarta adni Skerlecz Borbála az ikervári ura­dalmat Estei Ferdinánd főhercegnek. 29 Batthyány és anyja között nem folyt örökösödési per, jogvitájukat a magyar kan­cellária és Vas vármegye közgyűlésének közvetítésével sikerült rendezni, az végül per nélkül, megegyezéssel zárult. Az 1831. január 18-án kelt egyezséglevél: VaML. Betáblázási iratok. 1831. április 18. 145. sz. (kgy. jkv. 1831:1041.) 30 Batthyány Lajos gróf 1831. február 10-én lett nagykorú, a megegyezés szerint ek­kor vehette át birtokait. Az adósságok ilyen módon való megsemmisítésének Vas megye törvényszékének iratai között nincs nyoma. 31 Sándor Móric gróf (1805—1878). 32 Skerlecz Borbála 1834-ben halt meg. 33 Dr. Andreas Hugó Neurohr orvossal még 1824—1828 között, Nikolaus Möller házá­ban ismerkedett meg, és kapcsolatuk Batthyány katonáskodása idején is tartott. Neustadt a könyv egy külön fejezetében, „Kiegészítések Batthyány életrajzához" címmel (I. köt. 202—211. o.) közli rövid kommentárral dr. Neurohr két levelét, amelyben a gróf egykori tanára vitába száll a szervezővel. 34 Chateaubriand. Francois-René vicomte de (1768—1848) francia romantikus regény­író. 35 Zichy Antónia grófnőt (1816—1888) 1834-ben vette el feleségül Batthyány Lajos gróf. 36 Erről a cukorgyárról írta Batthyány az egyetlen saját neve alatt megjelent hírlapi cikket: Magyar Gazda 1842. 1842. jan. 6. (2. sz.) 25—30. o. „Az ikervári répacukor­gyár ismertetése". A gyár inventáriumát ismerteti: Naszádos István: Ujabb adatok gr. Batthyány Lajos péterfai cukorgyáráról. In: Vasi Szemle 1986. 1. sz. 122—130. o. 37 A Comói-tó Észak-Olaszországban a svájci határ mellett található. 38 Erről bővebben: Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén. In: Ger­gely András: Egy nemzetet az emberiségnek Bp., 1987. 259—266. o. 39 A Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg. 61

Next

/
Thumbnails
Contents