Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: "Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról / 49–62. o.

40 Erre 1842 júniusában került sor. 41 István főherceg (1817—1867), József nádor fia és utódja; Albrecht Frigyes Rudolf Domokos (1817—1895) osztrák főherceg, Vilmos Ferenc Károly (1827—1894) főherceg. 42 Apponyi György gróf 1844—1846 között második alkancellár, 1846—1847-ben második kancellár, végül 1847/48-ban első kancellár volt. 43 Á Védegylet mozgalom történetének felvázolása közben a szerző megjegyzi, hogy Batthyány Lajos, valamint Károlyi György grófok feleségei maguk is hazai ruhákban jelentek meg a politikai rendezvényeken és bálokon. 44 Klemens Lothar Wenzel Metternich-Winneburg (1773—1859) osztrák kancellár. 45 Valóban nem jelent meg egyetlen politikai cikk sem Batthyány neve alatt, de arra semmi jel sem utal, hogy mások neve alatt írt volna. A korszak forrásait legmélyebben ismerő Varga János is csupán feltételezi, hogy Kuthy Lajos: „Polgári szózat Kelet népéhez" c. vitairata Batthyány „sugalmazására" született. A gróf titkára ebben a könyvben mintegy összefoglalta Batthyány politikai nézeteit (Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Bp., 1983. 94—100. o.). 46 Petrichevich Horváth Lázár (1807—1851) író és újságíró, 1843—48 között a Honderű c. irodalmi hetilap szerkesztője. 47 Kuthy Lajos (1813—1864) regény és drámaíró. Róla bővebben: Vali Béla: Kúthy Lajos élete és munkái. Bp., 1888. 48 Amikor 1847-ben József nádor meghalt, fia, a Magyarországon nevelkedett István főherceg volt a nádori méltóság várományosa. „Kételkedünk abban — jegyezte meg Neustadt —, hogy Batthyány Lajos gróf ugyancsak erre a tisztségre pályázott volna, annak ellenére, hogy egyesek ezt állítják." 49 Deák Ferenc (1803—1876), Bezerédy István (1796—1856), Ráday Gedeon (1806— 1873), Szentkirályi Móric (1807—1882), Eötvös József báró (1813—1871), Teleki László gróf (1820—1881), Bánffy Pál báró (1798—1863), Wesselényi Miklós báró (1796—1850), és Széchenyi István gróf (1791—1860) a liberális politikusok. 50 Wenckheim Béla báró (1811—1879), Szemere Bertalan (1812—1869). 51 Cifferi Zichy Károly (1785—1876). 52 Batthyány János gróf (1769—1826) kilépett cs. kir. százados. 53 Petrichevich Horvát Lázárról és a Honderűről van szó. (Vö. a 40. jegyzet.) August Heinrich Hoffmann (1798—1877) szabadelvű költő és filológus volt. 54 Károlyi György gróf (1802—1877) Széchenyi barátja, a főrendi ellenzék egyik vezére. 55 Ciffer Pozsony megyei mezőváros, Pozsony és Nagyszombat között, 56 Az angol konzervatív parlamenti párt tagjait nevezték így. 57 Szapáry Sándor gróf (1801—1840) özvegye Apponyi Franciska grófnő (1807—1869) volt. 58 1850-ben — az emlékirat készültekor — Emma (1837—?) 13 éves, Ilona (1839—?) 11 éves, Elemér (1846—1932) pedig valóban 4 éves volt. 59 Zichy-Ferraris Melanie grófnő (1805—1854) 1831-től Metternich második felesége. 60 V. Ferdinánd magyar király felesége, Savoyai Mária Anna Karolina Pia (1803— 1884) szard főhercegnő viselte ezt a címet. 61 Barátságuknak más forrásban nincs nyoma, és nem igazolják ezt a feltevést 1848 eseményei sem. 62 Lajos József Antal (1784—1864), Rainer József János (1783—1853) és József Antal János (1776—1847) Habsburg főhercegek, az utóbbi Magyarország nádora (1796— 1847). 63 Akkoriban azt beszélték — írta a későbbiekben Neustadt —, hogy Kossuth rá akarta venni Batthyányi, jelöltesse magát nádornak. Batthyány erre a felvetésre állítólag azt válaszolta, hogy tiszteli Kossuth indokait, „de mennyivel több a nádor hivatala egy tiszteletbeli rangnál? Egy hadvezér hadsereg nélkül! Adjon hadat az országnak, és egy nádor könnyen akad!" 64 A szerző által csak elnagyoltan felvázolt követválasztást részletesen bemutatta Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (Kossuth Lajos összes munkái XI.) Bp., 1951. 28—34. o. 65 Maga a szerző is leírja a későbbiekben, hogy eltekint Batthyány 1847/48-as országgyűlési szereplésének bemutatásától. Miközben röviden ismerteti az országgyűlés menetét, annyit jegyez csak meg Batthyányról, hogy István nádor rögtön a hivatalbalépése után igyekezett őt kibékíteni Apponyival. 1848 márciusáról írja, hogy 14. előtt a nádor több alkalommal is megbeszélést tartott Batthyányval, mire végül ő is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés küldöttsége Bécsbe induljon. A nádor közvetítő kísérletének és a többszöri megbeszélésnek más forrásokban nincs nyoma. Batthyány 1847. november 7. és 1848. március 14. közötti pozsonyi tevékenységéről: Molnár András: Batthyány Lajos gróf és az ellenzék az utolsó rendi országgyűlésen. In: Vasi Szemle 1993. 1. sz. (megjelenés alatt). Molnár András