Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: "Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról / 49–62. o.

1 lációig — nem kronológiai rendben, hanem három nagy egyéniség: Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos és Görgey Artúr jellemének, életrajzának és környezetének megrajzolásával mutatja be. Hármójuk közül Batthyányról ír a legrészletesebben és a legnagyobb tisztelettel. A miniszterelnök vértanúságát követően, még 1850-ben megjelent első életrajzok közül

7 Neustadt foglalkozott legmélyebben Batthyány személyiségjegyei" nek, családjának és reformkori pályafutásának bemutatásával. Az „Aufzeichnungen"-t a kiegyezés utáni hazai Batthyány életrajzírók már felhasználták — helyenként szinte szó szerint hosszabb részeket vettek át belőle, — anélkül azonban, hogy Neustadt könyvére hivatkoztak volna.

8 Ilyen módon Neustadt megállapításai kritika nélkül beépültek az összes dualizmuskori Batthyány-biográfiába.

9 Egyedül Károlyi Árpád fedezte fel és tette szóvá, hogy az „Aufzeichnungen" adatai nem mindenütt helytállóak.

10 Nagy Márta a mű egészét értékelve szintén arra a megállapításra jutott, hogy a „munka forrásértéke általában csekély", mert a szerző „néhol eltávolodik az igazságtól, felületességből és elfogultságból". Adatai nem egyformán értékesek, csak egyes részeket használhatnak fel a történetírók.

11 Megállapításaival — a könyv Batthyány Lajosról szóló fejezetének ismeretében — magunk is egyetértünk. Miután Batthyány ifjúságára, katonáskodására, magánéletére és gazdálkodására vonatkozóan számos hiteles forrás is fennmaradt — és került részben közlésre —, kimutathatók Neustadt pontatlanságai, tévedései, csakúgy, mint kritikátlan követőinek melléfogásai.

12 Az „Aufzeichnungen" azonban még így, hibáival együtt is egyike a Batthyány Lajosról szóló alapműveknek. Az, mert a gróf első részletes életrajza, és az, mert a személyiség olyan mélységeibe és a magánélet olyan „titkaiba" enged bepillantást, amelyekről más, hitelesebb források nem maradtak fenn. Miután Batthyány Lajos gróf 1848/49-es szereplését az utóbbi évek kutatásai — elsősorban Urbán Aladár jóvoltából — részletesen tisztázták, a gróf reformkori pályafutásáról viszont még ma is csak keveset tudunk, most Neustadt könyvéből a „Batthyány Lajos és családja" c. fejezet reformkorra vonatkozó részét adjuk közre, kihagyva belőle mindazt, ami nem közvetlenül Batthyány Lajosra vagy a családjára vonatkozik, így pl. a külföldi olvasók számára „beépített" magyarázatokat Magyarország általános politikai viszonyairól. Neustadt műve éppen csak érinti Batthyány politikai pályafutását; az országgyűlési szerepléseire pl. alig néhány sorban tér ki. Igazából a magánélet területén és a családi pletykák között mozog otthonosan. Bemutatja Lajos gróf szüleit, gyermek- és ifjúkorát, az iskoláztatását, katonai pályafutását, majd a mágnás öntudatra ébredését, fényűzését és népszerűségét, feleségét és apósát, végül viszonyát az ellenzékhez és a kormánypárthoz. Jelzői, megállapításai néhol kissé egyoldalúak, tollát az elfogultság vezeti, politikai helyzetelemzései felszínesek — de felvet egy sor kérdést, amelyet érdemes alaposabban megvizsgálni, mint pl. Batthyány birtokai és gazdálkodásai vagy külföldi utazásai, viszonya István nádorhoz és más hasonlók. BATTHYÁNY LAJOS ÉS CSALÁDJA (Részletek)

13 A szokás szerint csak Batthyány ,,Louis"-nak nevezett Lajos gróf apja, ifjabb Batthyány József gróf

14 egy eredeti jellem volt. Tehetség hiányában származása ellenére sem vitte többre ötvenéves korára a huszárszázadosi rangnál a császári hadseregben. Konfuznak tartották, ő volt a Gall-féle

15 koponyatanok élő megtestesítője. Batthyány József gróf szorgalmasan gyűjtötte az ezüstkana50