Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - HÍREK - Sudár Kornélia: Beszámoló a levéltárigazgatói értekezletről / 101–103. o.

Beszámoló a levéltári gazgatói értekezletről A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Levéltári Osztálya 1993. szeptember 29-től 30-áig kétnapos levéltár-igazgatói értekezletet szervezett Budapesten. Az értekezlet az igazgatók tájékoztatását és kölcsönös tapasztalatcseréjét célozta a levéltárügy aktuális kérdéseiről. A meghívottak között nemcsak levéltárigazgatók, hanem — a hatékonyabb szakmai együttműködés kialakítása érdekében — az önkormányzatok levéltári területen illetékes munkatársai is szerepeltek. Napirenden kívül került sor az idén nyugdíjba vonult levéltár-igazgatók búcsúztatására. Bodó Sándor és Molnár József a minisztérium nevében köszöntötte Gazdag Istvánt (Hajdú-Bihar Megye Levéltára), Gyarmathy Zsigmondot (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Levéltára) és Kovács Bélát (Heves Megyei Levéltár), méltatva több évtizedes munkásságukat. Az értekezletet Kálmán Attila politikai államtitkár nyitotta meg, aki a levéltárak társadalmi szerepének növekedését hangsúlyozta, és elismerését fejezte ki azért, hogy a levéltárak megfeleltek az elvárásoknak, a tömegesen jelentkező adatszolgáltatási igényeknek. S bár jól lehet, a levéltárak kaptak ugyan megnövekedett feladataik teljesítéséhez központi állami támogatást, a kulturális tárca azonban csak a levéltárak szinten tartását tudta biztosítani. Ennek alapvető oka az államtitkár szerint az, hogy a minisztérium az oktatás infrastrukturális elmaradottságának felszámolására összpontosította minden erejét. A tárcán belüli elosztási arányok megváltoztatása nem csupán szakmai döntést igényel, hanem alapvetően a gazdaság teljesítőképességétől függ. E nézethez csatlakozott Keményné Koncz Ildikó, a Pénzügyminisztérium illetékese is, aki az önkormányzatok 1994. évi költségvetési előirányzatáról adott tájékoztatást. A jövő évi költségvetés nem tervez növekedést, célja az önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása az 1993. évi szinten. A közalkalmazotti törvény végrehajtásából 1994-ben esedékes béremelés költségeit a kormányzat a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint fogja biztosítani. Ehhez kapcsolódóan fejtette ki a szakszervezet álláspontját Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára, aki ismertette a szakszervezet költségvetési módosító indítványát. Eszerint az önkormányzati közgyűjtemények költségvetését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe építenék be, ezáltal ezen intézmények finanszírozása — a színházak mintájára — lényegében központivá válna. A szakszervezet javasolta továbbá a megyei és fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési normatív támogatásának lakosonként 490 Ft-ról 540 Ft-ra történő emelését. A kulturális tevékenység új finanszírozási formájáról számolt be Perlik Pál, a Nemzeti Kulturális Alap igazgatója. Mint ismeretes, idén tavasszal az Országgyűlés a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében elkülönített pénzalapot hozott létre. (1993. évi XXIII. tv. a Nemzeti Kulturális Alapról; megjelent a Magyar Közlöny 1993. 36. számában, március 31-én). A Kulturális Alap jogutódjaként létesített Nemzeti Kulturális Alap kezelője a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az Alap bevételi forrásait a költségvetésben e célra elkülönített állami támogatás, valamint a kulturális szolgáltatások és termékek után befizetett járulékok képezik. Az Alapot 11 fős bizottság irányítja. A bizottság elnöke a miniszter megbízásából Fekete György helyettes államtitkár lett. A bi101