Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - HÍREK - Sudár Kornélia: Beszámoló a levéltárigazgatói értekezletről / 101–103. o.

zottság 5 tagját saját, 5 tagját pedig az érintett szakmai és társadalmi szervezetek jelölése alapján a miniszter bízza meg. Az Alap pénzügyi támogatását pályázatok útján lehet majd elnyerni. A pályázatok elbírálásáról szakmai kollégiumok fognak dönteni. Az Alap bizottságának, szakkollégiumai működésének rendjét a közeljövőben Érdekegyeztető Tanács elé kerülő végrehajtási rendelettervezet határozza meg. A délutáni ülésszakon került sor Molnár József tájékoztatójára a levéltárügy újraszabályozásának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. A probléma napirendre tűzését az indokolta, hogy a levéltári törvény 'koncepciójának kidolgozása óta újonnan feknerült szakmai 'kérdések tisztázása éppúgy időszerű feladat, mint ahogy annak eldöntése is, melyek igényelnek közülük törvényi szintű szabályozást. A magyar levéltári törvény is tartalmazni fogja — a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan — a köziratok fogalmának meghatározását, és kimondja a közirato'k archiválási kötelezettségét. Megvonja az archiválási kötelezettségű jogi személyek 'körét; meghatározza a levéltárak típusait és irányításuk rendszerét. Előírja a levéltári anyag védelmét szolgáló rendszabályokat, az iratok kezelésével és selejtezésével kapcsolatos levéltári jogosítványokat. Megállapítja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásainak figyelembe vételével a levéltári kutatás szabályait, és gondoskodik a levéltárba adásra nem kötelezettek maradandó értékű iratanyaga fennmaradásának biztosításáról. A tájékoztatót követő vita a levéltárak irányítási rendszeréről és finanszírozásáról bontakozott ki. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, aki részt vett a Nemzetközi Levéltári Tanács idei mexikói XXIX. kerekasztal konferenciáján, a konferencia ezirányú tapasztalatait összegezve azon véleményét fejezte ki, hogy a levéltárak államigazgatásban betöltött pozíciójához hasonló fontosságú, ha nem még lényegesebb szempont működésük és fenntartásuk költségvetési biztosítása. A második nap Lakos János beszámolóját hallgathatták meg a részvevők az önkormányzati levéltárakban őrzött MDP—MSZMP iratok kezeléséről és kutathatóvá tételéről készülő módszertani útmutató munkálatainak állásáról. A MOL irányításával 1993 tavasza óta egy öttagú bizottság foglalkozik az útmutató kidolgozásával. A bizottság szervtörténeti és funkcionális irattani vizsgálatainak eredményei nyomán világossá vált, hogy csak a központi pártszervek 1983 utáni iratanyagában indokolt darabszintű rendezést végezni, az alárendelt szerveknél a középszintű rendezettség megteremtésére kell törekedni. A bizottság várja és szívesen veszi a kollégák szakmai javaslatait és tapasztalatait, majd ezek öszszegzése után év végéig befejezi és közreadja az útmutatót. Némely megyei levéltár már találkozott a rendőrségi szervek iratainak archiválási problémáival. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy a levéltár-igazgatói értekezlet napirendre tűzze e kérdéskör megvitatását. Bíró László rendőrezredes, az ORFK Hivatal Ügykezelési és Tájékoztatási Iroda irodavezetője ismertette az ügy jelenlegi állását és a soron következő teendőket. 1992-ben kormányrendelet intézkedett arról, hogy az oszágos hatáskörű szervek vizsgálják felül irattári anyagukat, és gondoskodjanak az ott őrzött 30 évnél régebbi, maradandó értékű iratok mielőbbi levéltárba adásáról. Az Országos Rendőrfőkapitányság úgy döntött, hogy saját 30 évnél régebbi anyagát a MOL-nak, a megyei rendőrkapitányságok iratait pedig a megyei levéltáraknak adja át. E munkálatok előkészítéseként elkészítik a rendőrség ügyviteli szabályzatát, irattári tervét és a számítógépes adatkezelés szabályait. A megyei levéltárakkal kötendő együttműködési megállapodás mintáját kidolgozzák, hogy az iratátadás-átvétel mindenütt egységes normák alapján történjék. A rendelet végrehajtásával egy 102