Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - G. Jáger Márta: A Somogy Megyei Levéltár gyűjtőterületi tevékenysége / 43–48. o.

G. JÁGER MÁRTA A Somogy Megyei Levéltár gyűjtőterületi tevékenysége A II. világháború pusztításai megkímélték ugyan a Somogy Megyei Levéltárat, a helyi községi, járási irattárakról azonban ugyanezt már nem mondhatjuk el. Ahol mégis sikerült az irattáraknak egységben megmaradniuk, ott a felszabadulást követő esztendőkben több fontos dokumentum, irategyüttes, esetenként egész irattárak semmisültek meg a központilag elrendelt irattári selejtezések nyomán. Amint erről a 14 525/1947. M. E. I. sz. minisztertanácsi határozat „a papírtakarékosság és irattári selejtezés végrehajtásával kapcsolatos kérdések tárgyában" intézkedett. Ezt követően a takarékossági rendszabályokra hivatkozó R 670/2/1948. I. sz. alispáni rendelkezés a járások főjegyzőit is rohamszerű selejtezésre buzdította. Az intézkedések eredményéről tudósít a tabi járási főjegyző jelentése 1948. április 10-ről: „Jelentem, hogy a selejtezés alá kerülő régi irattár elpusztult, és így azt mint hulladékpapírt adtuk el." Ilyen kaotikus körülmények között született meg az 1950. évi 29. sz. levéltárakról szóló törvényerejű rendelet, mely első ízben teremtett jogi alapot az irattári eredetű levéltári anyag védelmére, a levéltárak számára kötelezővé téve azok átvételét. A 178/1951. (IX. 30.) MT. sz. rendelet az irattárakban bevezette a csoportszámos iktatást, a 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet 3. §-a pedig már kötelezte a szerveket az iratmegőrzés és selejtezés megfelelő lebonyolítása érdekében a levelezés jellegű irataik iktatására. Az iratkezelés tárgyi és személyi feltételeiről is rendelkezett. A rendeleteknek megfelelően végezték a munkát a Somogy Megyei Levéltárban, a 29/1950. sz. tvr. értelmében a felszabadulás előtt keletkezett iratokat 5 éven belül át kellett venni. Az 1950-től 1962-ig eltelt időszakban a levéltári iratállomány kétszeresére nőtt (2220 fm-ről 4417 fm-re) az első években végzett kampányszerű begyűjtés eredményeként, a selejtezést is a levéltár végezte. A gyűjtőterületen nyilvántartott irattermelő szervek száma 6000 volt, a levéltár dolgozói 800 szerv ellenőrzését évente átlagosan 400 szervlátogatás alkalmával látták el. Két ízben, 1959-ben és U961-ben sor került a tanácsi szervek iratkezelésének felülvizsgálatára is. Ezen időszak jelentős változást hozott a levéltári iratanyag összetételében. Ekkor kerültek be a polgári kori törvényhatósági iratok mellé — melyek két jelentős törvényhatósági fonddal, a főispáni és polgármesteri iratokkal bővültek — az államigazgatási szervek (rendőrkapitányság, megyei kataszteri földmérési igazgatóság, államépítészeti hivatal stb.) iratai. Levéltárba szállították a tanügyi igazgatás (megyei tanfelügyelőség stb.) és az igazságszolgáltatási szervek iratanyagát, a cégiratokat, hitbizományi, úrbérrendezési, tagosítási iratokat a térképekkel együtt. Átvették a körjegyzőségek, községek irattárát, bíróládákat, a középfokú és polgári iskolák, a gazdaképző, gazdasági ismétlő, iparos- és kereskedőtanonc iskolák iratait. Levéltárba kerültek a különféle érdekképviseletek (ipartestületek) gazdasági jellegű köztestületek: mezőgazdasági kamara, 43