Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - G. Jáger Márta: A Somogy Megyei Levéltár gyűjtőterületi tevékenysége / 43–48. o.

G. JÁGER MÁRTA A Somogy Megyei Levéltár gyűjtőterületi tevékenysége A II. világháború pusztításai megkímélték ugyan a Somogy Megyei Levéltárat, a helyi községi, járási irattárakról azonban ugyanezt már nem mondhatjuk el. Ahol mégis sikerült az irattáraknak egységben megmaradniuk, ott a felszaba­dulást követő esztendőkben több fontos dokumentum, irategyüttes, esetenként egész irattárak semmisültek meg a központilag elrendelt irattári selejtezések nyomán. Amint erről a 14 525/1947. M. E. I. sz. minisztertanácsi határozat „a papírtakarékosság és irattári selejtezés végrehajtásával kapcsolatos kérdések tárgyában" intézkedett. Ezt követően a takarékossági rendszabályokra hivat­kozó R 670/2/1948. I. sz. alispáni rendelkezés a járások főjegyzőit is rohamszerű selejtezésre buzdította. Az intézkedések eredményéről tudósít a tabi járási fő­jegyző jelentése 1948. április 10-ről: „Jelentem, hogy a selejtezés alá kerülő régi irattár elpusztult, és így azt mint hulladékpapírt adtuk el." Ilyen kaotikus körülmények között született meg az 1950. évi 29. sz. levél­tárakról szóló törvényerejű rendelet, mely első ízben teremtett jogi alapot az irattári eredetű levéltári anyag védelmére, a levéltárak számára kötelezővé téve azok átvételét. A 178/1951. (IX. 30.) MT. sz. rendelet az irattárakban bevezette a csoportszámos iktatást, a 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet 3. §-a pedig már kötelezte a szerveket az iratmegőrzés és selejtezés megfelelő lebonyolítása érdekében a levelezés jellegű irataik iktatására. Az iratkezelés tárgyi és szemé­lyi feltételeiről is rendelkezett. A rendeleteknek megfelelően végezték a munkát a Somogy Megyei Levél­tárban, a 29/1950. sz. tvr. értelmében a felszabadulás előtt keletkezett iratokat 5 éven belül át kellett venni. Az 1950-től 1962-ig eltelt időszakban a levéltári iratállomány kétszeresére nőtt (2220 fm-ről 4417 fm-re) az első években végzett kampányszerű begyűjtés eredményeként, a selejtezést is a levéltár végezte. A gyűjtőterületen nyilvántartott irattermelő szervek száma 6000 volt, a levél­tár dolgozói 800 szerv ellenőrzését évente átlagosan 400 szervlátogatás alkalmá­val látták el. Két ízben, 1959-ben és U961-ben sor került a tanácsi szervek irat­kezelésének felülvizsgálatára is. Ezen időszak jelentős változást hozott a levéltári iratanyag összetételében. Ekkor kerültek be a polgári kori törvényhatósági iratok mellé — melyek két jelentős törvényhatósági fonddal, a főispáni és polgármesteri iratokkal bővül­tek — az államigazgatási szervek (rendőrkapitányság, megyei kataszteri föld­mérési igazgatóság, államépítészeti hivatal stb.) iratai. Levéltárba szállították a tanügyi igazgatás (megyei tanfelügyelőség stb.) és az igazságszolgáltatási szer­vek iratanyagát, a cégiratokat, hitbizományi, úrbérrendezési, tagosítási iratokat a térképekkel együtt. Átvették a körjegyzőségek, községek irattárát, bíróládá­kat, a középfokú és polgári iskolák, a gazdaképző, gazdasági ismétlő, iparos- és kereskedőtanonc iskolák iratait. Levéltárba kerültek a különféle érdekképvise­letek (ipartestületek) gazdasági jellegű köztestületek: mezőgazdasági kamara, 43

Next

/
Thumbnails
Contents