Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

tandó határnak közép Pontyát ki tanaim, oly könnyen szoktanak a leg jobb és leg tökélletesebb Polgári Igazgatás alkotmányában is az Emberi dolgoknak változandóságához képest, 'kivált hoszszab Udő le folyásával hibák, és viszsza élések bé tsúszni, melyek' ha alkalmatasság szerint időrül időre nem orvosoltatnak az Uralkodó, és nép között, nem különben magában a Népbenis veszedelmes hasonlásokat szülvén, a leg boldogabb, és virágzóbb Országokatis el forgathatytyák. Nem tartoztathattya ezt meg semmi hadi, vagy külső erő, a mely társaságnak belső alkotmányában van a hiba, annak magában mindenkor el kell omlani, hanem ha belső képpen benne igazgatás tétetik, belső nyavalyának 'belső orvosságra vagyon szüksége. E lévén sorsa szegény Hazánknak is, nem lehet tsudálkozni, ha ennek törvényes Constitutiója, mely mellett magát a Felséges Austriai ház igazgatása alá adta volt, és a mely 1691-dikben első Leopold Tsászár által akkor 'költ Különös Diploma és Kötéslevél által meg erősétetett, egy egész századnak le folyása alatt minden jobbétás nélkül maradván, az időnek mostohasága és viszontagsága között maga Épségétől annyira el távozott, hogy a közben jött sokféle változások miatt annak valóságos értelme, és helyre állíttása felett nehezen tudunk meg egyezni, és hogy azonban magunkat majd minden Constitutió nélkül lenni szemléljük. De minekutánna már az írt 1691-dikbéli Diplomának szorul szóra lett meg erősítését, és hogy azon Diplomát Felséges Urunknak következői is hasonlóképpen meg erősitteni, és Hitek le tételével meg petsételni tartozzanak, annak törvénybe lett irattatását meg nyertük, egyszer s mind pedig minden azzal ellenkező rendelések még Felséges Második Jóseff Tsászár által el töröltetvén, nints ma egyébb hátra, hanem hogy szorossan ahoz ragaszkodván törvényes Constitutiónknak hellyre állítása felett még fenn forgó kívánságainknak a felséges Udvarral való Egyeztetésben is magunkat azon Diplomához és abban meg erősétett régi törvényeinkhez alkalmaztassuk. Főképpen pedig még két nevezetes Pont vagyon köztünk és a Felséges Udvar között kérdésben, melynek meg egyeztetésével törvényes Constitutiónk tökéletesebb helyre állíttását kell siettetnünk. Egyik a múlt Ország Gyűléséről fel adott, és Törvény Tzikkelyekben foglalt kívánságainkra nézve, a menyiben azok a Felséges Udvartól vagy éppen nem confirmáltatván, vagy qualificaltatván s a Statusok által magyarázattal aceeptált Articulösokrólis semmi válasz nem jővén, törvényes Constitutiónk helyre állíthatása vagy halogatással, vagy homályos és kettős értelmű ki tételekkel el mellőztetik. Erre nézve szükséges meg jegyezni, hogy a törvények természetekre nézve kétfélék: Első rendbéliek a régi fundamentális Törvények, az az ollyanok, melyek a hazának sarkalatos Jussait és Szabadságait foglalván magokban, valamint Eredeteket nem királyi erősétéséből, hanem a Nemzetnek első természeti Szabadságából vették, úgy mostis a menyiben az idők mostohaságok által meg gyengítettek, helyre állításokra nézve tsupán tsak a fejedelem erősétésétől nem füghetnek. Második rendbéliek az ollyan újj Törvények, melyek a köz jóra, és boldogságra, vagy a Fejedelem által az Hazának, vagy a Haza által a Fejedelemnek eleibe adatván, az első esetben a Fejedelem erősittése nélkül, a másodikban pedig az Haza egyezése nélkül meg nem alhatnak. Az elsőrendbélieket, úgy mint a Nemzetnek régi Szabadságait illető fundamentális törvényeket Hármas Törvény Könyvünk második részének 3-ik Titulussá, ugyan 3-ik Tzikkelye egy rangban tévén az Isteni, és Természeti Törvényekkel azokat változhatatlanoknak ismerni, Hazánknak újabb municipalis Constitutiói pedig a Compilata 2-ik rész első titulussában törvényül be írt Fe59