Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

jedelmek Conditiói 9-ik Pontya alatt a Statusoknak ezen törvényekre nézve gyakorlott hatalmát így írják le „Hogy az illyen régi meg sértetödött Szabad­ságoknak helyre állíttásáról hozott végzések a Fejedelem erősítése nélkülis Tör­vényeknek tartattak, ellenben az azokkal ellenkező végzéseknek, ha szintén Törvény formában vetettek volnais semmi ereje nem lehet. Mely Törvények a fenn emiitett Diploma általis helyben hagyattatván, és a Statusok Törvényt hozó hatalmak a Pragmatica Sanctiónak bevételével, és arról hozott Törvényekkelis a Szabad Fejedelmi választás eltorlésin, és a Fel­séges Austriai Ház örökös Successiójának el fogadásán kivül semmiben nem változván, de maga a Felséges Udvaris némely fel adott Articulusok nem Con­fírmálásának azt az okát adván, hogy az azokban foglalt kívánságokra nézve a Diploma Confirmáitatásában a Statusoknak elégséges bátorságok lehetne; a meg írt okokbúl nem látzik szükségesnek, hogy a Statusok maguk régi Szabad­ságok törvényes Constitutiójak helyre állíttásárúl írt, és részszerint a Felséges Udvart már kétszeris meg járt Articulusak Confirmatiójának vitatásával, és azoknak változtatásai, vagy magyarázattya felett való alkudozással Felséges Urunknak tovább alkalmatlankodjanak, hanem a Diplomához és abban Conf ri­máit régi Törvényekhez ragaszkodván declarállyák magokat, hogy azon Leopold Diplomát a pragmatica Sanctiónak el fogadásával esett változásán kivül tökéi­letessen Hazánk törvényes Constitutiójának esmérvén, és a múlt Diaetakról fel adott Articulusok kai is azon Constitutio a mennyiben az idők mostohaságok ál­tal annak élésin kivül tétettek volt, helyre állíttására tzélozván, tehát a nem confirmált articulusokra nézve a sokszor említett Diploma, és abban megerősí­tett régibb törvények mellett meg maradnak, a több Diploma után költ és két közelebbi Ország Gyűlésről fel adott, és confirmált Articulusokra nézve pedig, ha mi azokban a Statusok Tzéllya ellen a Diplomának és Hazának fundamentá­lis Constitutiójának sérelmére tsuszott volna bé, vagy ez után arra magyaráz­tatnék, jelentik, hogy azokat mindenkor a Diplomával meg egyezőleg kívánták, és kiványák érteni, s a menyivel azzal nem találnak egyezni, annyiban inkább azokat reformáltatni kiványák, mint sem a Diplomától, és azon épült Hazánk régi törvényes Constitutiójától el állyanak. Második legfőbb Tárgya a Felséges Udvar és Haza között fen forgó Egye­netlenség el törlésének a belső és külső bátorságra — úgymint az hadi és belső igazgatás szükségeire meg kívántató fundusok, és Eszközöknek el rendelése és meg állíttása. Minden Szabad Nemzetnek Törvény szerző hatalmát illető egyik tagadha­tatlan Jussa, és Szabadsága abban áll, hogy az Haza Szükségeire, és az igazgató hatalom fenn tartására meg kívántató erőt, és Eszközöket maga tartozván álla­pottyához képest fogyatkozás nélkül ki szolgáltatni, azon felyül a Fejedelem tsak maga tetszéséből Ötét semmi felvetéssel nem terhelheti. Ezen Szabadsággal mind a két magyar Haza eleitől fogva, és egymástól lett elszakadása utánis élvén az hadi, és egyébb közönséges szükségekre állított fun­dusoknak, és Concursusoknak módját, rendit és mértékit az állapotoknak mi­voltához képest időről időre az Ország Gyűlésen szokta volt el rendelni, és meg határozni. Melyben noha a törvényt nem ismerő szükséghez és környüllállásokhoz ké­pest sokszor sérelmes változásokis estének, de a közönséges és hadi szükségek hordozásának az Haza fundamentális Constitutio jávai meg egyező módja abból állott, hogy bizonyos Jószágok és Jövedelmek szakasztatván ki a királyi méltó­ságának, és belső igazgatásnak fenn tartására, s az országnak rend szerént való oltalmazására, rend kivül való szükségnek idején, az Haza Rendéi is magok ere­jekkel tartoztak Hazájuknak oltalmazására fel kelni, és Bandériumokat állít­tani. Mely felkelésben (Insurrectióban) Uladislaus első Decretumának 20-ik Ar­60

Next

/
Thumbnails
Contents