Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

FÜGGELÉK Látván egy felöl Európának mostani veszedelmes ábrázattyát, mely szerént a világosságnak és pallérozódásnak leg főbb poltzára emelkedett Nemzeteknél is a Népnek nagy része némelly Embereknek agyafúrt Nyughatatlansága által el tsábittatván, a Szabados Uralko'dás Járma levetésinek és a Szabadság oltalmazásának szine alatt arra vetemedett, hogy a leg szentebb Polgári Jussoknak és kötelességeknek eltörlésével és megtapodásával magát törvénytelen Egyenlőségre és függetlenségre hozni igyekezik, ez által nem tsak maga hazáját Vérpatakoknak Árjába borítani, hanem azon Mételynek terjesztése által más Nemzeteket és Országokat is szerentsétlennekké tenni, és azok között a jó rendet és közönséges tsendességet meg zavarni nem átallya; más felöl pedig Szegény hazánkat a Fölséges Udvar és Haza rendéi között a múlt Udökben meg bomlott Ország törvényes alkotmányának helyre állítása felett ollyan Egyenetlenségben lenni szemlélvén, melyek ha ideje korán meg nem orvosoltatnak, mint a felséges Udvar kárával, mint pedig Hazánk romlásával kivált a mostani környül állásokban könnyen veszedelmes Következéseket szülhetnek. Ezeknek elkerülhetésére mint a Felséges Urunkhoz, mint Hazánkhoz tartozó igaz hűségünkből kötelesseknek ismervén magunkat, hogy minden részre hajlást félre tévén a meg bomlot Egyességnek helyre hozásán, és ez által mint a Felséges Udvarnak, mint édes Hazánknak lehető Boldogétásán különös igyekezettel, és egyben vétett vállakkal munkálkodjunk. Ezen Tzélnak el érésére hasznosnak és szükségesnek láttuk egy ollyan Plánumnak készéttéséröl gondoskodni, melyei Hazánknak törvényes Constitutiója kivánt világosságba és jó rendbe hozattaván, ennek meg állítása által mint a Haza Felséges Udvarunkal, mint a Hazabéli különböző Nemzetek, Rendek, Lakosok és Vallások egymással szorosabban egyesülhessenek. Két Tárgya lévén tehát ezen Hazánk törvényes Constitutiójának világosítására, és megállittására intézett Plánumnak. Ugy mint. Elsőbb: Az Hazának a Felséges Fejedelmünkkel való egyesítése. Másodszor: Magok az Haza Rendéi között szerezhető szorosabb egyesülés. Az elsőre nézve közelebbrül e volna a mi elmélkedésünk. Minden polgári Társaságnak természeti Tzéllya azon Társaságba egyben állott Polgároknak boldogsága, ezen Boldogság pedig áll a Személlyes Szabadságnak, és vagyon, vagy birtokbéli Tulajdonságnak bátorságában, mely bátorságot nem másképpen, hanem tsak igazgató hatalom és attul való függés által lehet meg szerezni, és fen tartani. Valamint tehát egy felől a Személyes és birtokbéli Szabadságnak mint belső, mint külső Erőszak, és el nyomattatás ellen meg kívántató oltalma és bátorsága nélkül, úgy más felől igazgató Hatalom, és attól való függés nélkül a polgári Társaság maga Tzéllyát el nem érheti, és állandó nem lehet. Innét foly, hogy az említett Bátorságnak és oltalomnak meg nyerésére a Társaság köteleztetik annak, a kire az igazgatást bizta <elégséges> erőt és hatalmat adni, és a szükséges Eszközöket ki szolgáltatni arra, hogy mint a külső Erőszaknak, vagy Ellenségnek ellent álhasson, mint a belső Engedetlenséget meg zabolázhassa, s ennyiben a Polgárok személyes vagy birtokbéli szabadságokkal való élésinekis tsak ollyan mérték engedtethetik a Társaságban, mely a köz Jóval, és Igazgatás hatalmával meg egyezik; de ellenben az Igazgató hatalom határánakis ollyannak kell lenni, és az arra megkívántató Eszközökkel úgy kell élni, ne hogy ez által a Társaság Tzéllya ellen a Polgároknak boldogsága meg akadályoztassák, és azok mint Emberi, mint Polgári Jussaiknak és Szabadságaiknak a köz Jóval nem ellenkező Gyakorlásában a belső bátorságra nézve meg szorétást és el nyomattatást szenvedjenek. A millyen bajos ennek az igazgató hatalom, és Polgári Szabadság közt tar58