Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Szögi László–Sáry Frigyes: Az Országos Meteorológiai Szolgálat levéltári anyaga, (1864) 1870–1980 / 34–41. o.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat levéltári anyaga (1864) 1870—1980 A magyar meteorológiai szolgálat kialakulása és fejlődése A magyar meteorológiai kutatás és szolgálat a múlt század második felében indult nagy arányú fejlődésnek, amikor a rendszeres meteorológiai észlelések megszervezése céljából Magyarországon központi meteorológiai intézmény alakult. Az alapítás 1870. április 8-án történt, amikor Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az uralkodó az Országos Meteorológiai és Földniágnesességi Intézet megalapítását jóváhagyta. Magyarországon rendszeres meteorológiai észlelések már 1781. november 1. óta folytak a budai egyetem csillagdájában. Buda ekkor a Mannheimben 1780ban létrehozott Societas Meteorologioa Palatina 36 állomásból álló európai hálózatának délkelet felé eső legtávolabbi észlelőhelye volt.

1 Az észleléseket naponta háromszor, egységes előírások szerint, azonos típusú műszerekkel végezték. Megfigyelték és feljegyezték a felhőzetet, mérték a csapadékot és leolvasták a szél irányát. Az észlelések eredményeit a mannheimi meteorológiai társaság 'kiadványában jelentették meg. Az egyetemi csillagda a megfigyeléseket 1818-ig a királyi palota egyik épületében, majd ezután a Gellérthegyen épült új helyén 1848-ig folytatta.

2 Ekkor az épület a budai vár ostroma következtében elpusztult, és az észlelési sorozatnak vége szakadt. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetem orvosi karának klinikáin is végeztek a XIX. század első felében meteorológiai megfigyeléseket. E fontos észlelések adatai az egyes klinikák működéséről tanévenként készített jelentésekben ma is megtalálhatók.

3 A meteorológiai tudományok iránt megnövekedett érdeklődést tükrözi hazánkban az a nemrégiben napvilágra került adat, mely szerint Mészáros Lázár, az 1848-as kormány későbbi hadügyminisztere már 1844 nyarán Itáliából javaslatot tett olasz példák nyomán egy önálló magyar meteorológiai társulat létrehozására,^ Budán csak 1861-ben kezdődtek újból rendszeres meteorológiai észlelések a budai főreáliskola épületében.

5 Az 1860-as években egyre sürgetőbb feladattá vált egy központi meteorológiai intézet létrehozása. A meteorológia hazai fejlesztése terén az MTA matematikai és természettudományi bizottsága fejtett ki nagyon hasznos munkát. A bizottság megvizsgálta a budai főreáliskolában Schenzl Guidó igazgató által létesített meteorológiai és földmágnesességi megfigyelő állomást, újabb műszerekkel szerelte föl, s az állomás ettől kezdve mint „Akadémiai Észlelde" működött tovább 1871-ig. A bizottság ugyanakkor megbízta Hunfalvy János és Schenzl Guidó levelező tagokat, hogy központi meteorológiai intézet létrehozására dolgozzanak ki javaslatot.

6 Hunfalvy és Schenzl javaslatát az Akadémia 1868. április 6-i ülésén hagyta jóvá. Ezután az Akadé34