Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1993. évi vándorgyűléséről / 89–94. o.

Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1993. évi vándorgyűléséről A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése az idén Szegedre és környékére látogatott. A tanácskozás tematikája az adat- és titokvédelemre, valamint a személyiségi jogok kérdésére terjedt ki. Mindkét terület jogi szabályozására az utóbbi években került sor, sok új kérdést és megoldandó feladatot adva mind a jogászoknak, mind a levéltárosoknak. A Csongrád Megyei Levéltár látta vendégül a magyar levéltáros társadalom mintegy 200 főnyi népes seregét. Blazovich László levéltárigazgató és munkatársai példaszerűen szervezték meg a konferenciát és az azt követő szakmai kirándulást. A háromnapos vándorgyűlést május 25-én a házigazda, Blazovich László nyitotta meg a szegedi Pedagógiai és Művelődési Szolgáltató Intézet tanácskozótermében. A konferenciát Lehmann István, Csongrád megye közgyűlésének elnöke köszöntötte először, majd a külföldi levéltári egyesületek 'képviselőinek köszöntő szavaira került sor; mert az idén osztrák, holland, cseh, szlovák, kárpátaljai, romániai, vajdasági és szlovén levéltári egyesületek részéről is voltak delegáltak. Első napirendi pontként Erdmann Gyula egyesületi elnök a két éve létrehozott „Levéltárért" kitüntetést adta át. Méltatta azon levéltári kezelői és gazdasági munkakörben tevékenykedő munkatársakat, akik nélkül a levéltárakban szinte megállna az élet. A díjakat az idén három munkatársnak ítélte oda a kitüntetés elbírálásáról döntő öt tagú választmány. Danczikné Mezei Magdolna, a Bé'kés Megyei Levéltár munkatársa, Kelecsényi Istvánné Kovács Erzsébet, a sátoraljaújhelyi levéltár dolgozója és dr. Szelei Lászlón é Lénárt Éva, az Országos Levéltár munkatársa lettek az 1993. év díjazottal Mindezekhez kapcsolódva Erdmann Gyula elnök köszöntötte Kovács Béla volt egyesületi alelnököt, a Heves Megyei Levéltár nyugállományba vonuló igazgatóját. Második napirendi pontként tartotta meg dr. Lakatos László, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója „Titokvédelem és visszaminősítés a levéltárban" címmel előadását. Elsősorban a titkos iratkezelésre, iratminősítésre, illetve a visszaminősítésekre vonatkozó régebbi és újabb jogi szabályozásokat ismertette. A titkos iratok képzését, azaz minősítését az 1987. évi 5. tvr. határozza meg. A gyakorlatban ezt a minősítést az irat a visszavonásig megtartja. A kormányzati és a közigazgatási szervek az 1988 előtti időszakban általában hosszú titkosítási időt állapítottak meg, titokvédelmi tvr. szerint már az a fő szabály, hogy az iratra rá kell vezetni a minősítés határidejét. 1989 óta sok kérést intéztek a Miniszterelnöki Hivatalhoz az 1944 és 1960 között keletkezett iratok kutatásának engedélyezésére. Ez az igény szülte azt a kezdeményezést, hogy a 30 évnél korábbi minisztertanácsi titkos minősítésű ira89