Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Ujváry Gábor: Magyar állami ösztöndíjasok külföldön, 1867–1944 / 14–26. o.

Dezsőt, Laczkó Gézát, Bakay Lajost, Gerevich Tibort, Buchböck Gusztávot, Hekler Antalt, Trikál Józsefet, Germanus Gyulát, Csánki Dénest, Riesz Marcellt, Eckhardt Ferencet, Gragger Róbertet, Lukinich Imrét, Hornyánszky Gyulát, Vadász Elemért, Egyed Istvánt, Czebe Gyulát, Pólya Györgyöt, Thienemann Tivadart, Zolnay Bélát, Trostler Józsefet, Magyary Zoltánt, Kastner Jenőt, Eckhardt Sándort, Hankiss Jánost, Fabinyi Tihamért, Moór Gyulát, Huszti Józsefet,

8 Néhány külföldi intézetbe már ekkor is rendszeresen utaztak magyar fiatalok: 1883-tól állandó munk"ahelyet tartottak fenn a nápolyi Stazione Zoologicában egy-egy magyar biológus vagy zoológus részére, 1909-től pedig a Boulogne sur Seine-i Fiziológiai Intézetben, is dolgoztak magyar kutatók. 1908-tól 1914-ig évente nyolc-tíz magyar egyetemista vehetett részt nyári egyetemi nyelvtanfolyamon Franciaországban vagy Angliában.

9 A szervezett ösztöndíj akció megindítása és a tervszerű külföldi tudományos kutatómunka szükségességének fölismerése Fraknói Vilmos és Klebelsberg Kuno érdeme volt. Fraknói a vatikáni levéltár magyar vonatkozású anyagában végzett búvárkodása során, Klebelsberg Kuno pedig 1917-ben — mikor a Magyar Történelmi Társulat elnökévé választották, a külföldön folytatandó magyar levéltári föltárásokat szorgalmazva — vérbeli modern tudományszervezőként ébredt rá arra, hogy egységes irányítású, több ember munkáját összefogó és koordináló intézetekben jóval eredményesebben lehet külföldön (persze belföldön is) dolgozni, mint egymástól függetlenül, nemegyszer mások kutatásait is keresztezve és átfedve.

10 Fraknói ezért ajándékozta római villáját — melyben már a század végétől fogadta a magyar egyháztörténettel foglalkozó, alapítványi Ösztöndíjakkal Rómában tartózkodó tudósokat — 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémiának. A kultusztárca által fönntartott, az Akadémia irányította Római Magyar Történeti Intézetbe évente két-két kutató kiküldését határozták el. A terv megvalósulását azonban a világháború kitörése késleltette.

11 Klebelsberg Kuno szervezte a mindössze másfél esztendeig, 1917 januárjától 1918 szeptemberéig, a háborús összeomlásig fönnálló Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetet, melynek ügyvezető alelnöke is volt. 1918 előtt ez volt az egyetlen magyar állami tulajdonban lévő, ösztöndíjasokat fogadó, folyamatosan működő külföldi tudományos intézetünk. Igazgatója Hekler Antal, a neves művészettörténész volt. Bár az intézet tevékenysége a háborús viszonyok miatt meglehetősen korlátozott volt, az évi 3000 koronás ösztöndíjjal ott tartózkodó, már végzett fiatalok — köztük Oroszlán Zoltán, Luttor Ferenc, Fehér Géza és Kós Károly — így is jelentős, nyolc füzetben közzétett kutatási eredménnyel büszkélkedhettek.

12 A „magyar kultúra külföldi őrszemeinek" megalakítása Magyarország nemzetközi kultúrkapcsolatainak tudatos és tervszerű alakítására csak az első világháború után, a Monarchia földarabolása árán visszaszerzett önállóság és külpolitikai mozgásszabadság következtében kerülhetett sor. A nagy hagyományú oktatási-művelődési központjaitól — köztük két egyetemétől, számos akadémiájától, az ezekhez kapcsolódó kutatóintézetéktől- és műhelyektől — megfosztott „csonkaországban" a válságos gazdasági helyzetben is roppant gyorsan épült ki az új kulturális intézményrendszer. Klebelsberg Kuno — 1922 júniusától már vallás- és közoktatásügyi miniszterként — rendkívüli határozottsággal, a tárca érdekeit szívósan védve és eredményesen képviselve valósította meg a „konzervatív reform" szellemében született, átfogó kultúrpolitikai elképzeléseit. Kitartóan törekedett a modern min16