Levéltári Szemle, 43. (1993)
Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.
hívásával tudta biztosítani, azt is korlátozott körülmények között. A svédek szolgálatba fogadását akadályozta a két ország ellenségeskedése, a lengyeleket hasonló okok miatt mellőzte, a távoli angol és francia szakemberek nehezen illeszkedtek be az orosz körülményekbe, így jelentős számban hívtak be németeket. A balti területek elfoglalása után a cári hatalom másként kezelte a helyi német nemességet és polgárságot: garantálták a nemesek örökletes jogait, az addigi svéd állami tulajdonokat átengedték nekik, a kereskedők és vállalkozók megkapták korábbi privilégiumaikat. A balti németek szabályos szerződésben ismerték el a cári fennhatóságot, cserében jogaik biztosítását kapták. Sőt önkormányzatot, saját bíróságot kaptak, tartományi gyűléssel rendelkeztek. A cári hatalom nemcsak magához kapcsolta őket, hanem jelentős lehetőségeket biztosított számukra az Orosz Birodalmon belül: az orosz cári hatalom a balti németségben szinte készen kapta a szükséges szakembereket, a vágyott európai színvonalat Képező értelmiséget, hivatalnokokat. Csakhamar megtelt az orosz hadsereg, a diplomáciai szolgálat és egy sor közhivatal balti németekkel, a kormány szerepét betöltő kollégiumokban a megállapított tagság felét a baltiak adták, sőt gyakran az egyes kollégiumok egymás között németül érintkeztek hivatalos ügyekben. Nem számított ritkaságnak, hogy az egyes kollégiumok elnökei, alelnökei soraikból kerültek ki. 12 Maga a Baltikum csakhamar az Orosz Birodalom „műhelyévé" vált, itt létesültek a legfontosabb ipari létesítmények, gyárak, kikötők, a távolsági kereskedelem központjai. Ezek szakmai és technikai színvonalát a német iparosok, kereskedők és szakemberek adták, E különleges területi jogállást.az orosz hatalom állandóan figyelemmel kísérte, általában biztosította azokat a lehetőségeket, ami a német területeket jellemezte. Mi sem bizonyítja jobban* minthogy a balti német területeken is 1816-ban végrehajtották a jobbágyok felszabadítását, ami különben a cári területeken csak 1861-ben következett be. A cári hatalom nem kívánta elveszíteni a szorgalmas német parasztságot, a számára hasznos német szakembereket. Valójában ezen okok miatt is engedélyezte — a jogi kar kivételével — a tartui (dorpati) egyetem továbbműködését. Az egyetem orvosi karáról kikerült német orvosokat mindenütt megtaláljuk: az Orvosi Kancellárián, majd az Orvosi Kollégiumban, az orvosképzést is biztosító katonai kórházakban, a Katonaorvosi Akadémiákon, a hadsereg és a polgári egészségügy vezető tisztségeiben. A kelet-európai orvosképzés második fontos szakasza a 19. század elején következett be, amikor a cári közigazgatásban is jelentős változások történtek: 1803-ban az addigi kollégiumi rendszert az európai formákat követő minisztériumok váltották fel. A felsőoktatás szervezése az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott, amely a birodalom érdekeinek és igényeinek megfelelő szemléletű és számú egyetemet alapított. Az egyetemek feladata nemcsak az európai ismeretek átadása lett, hanem az orosz érdekek képviselete a tudomány, a képzés és a szakember-kiválasztás területén is. 13 Valójában a Birodalomhoz csatolt területeken az orosz nyelven oktató egyetem vált a russzifikálási törekvések legfőbb eszközévé. Viszont a más nemzetek és népek sorából kikerült értelmiség képzőhelye is lett; az orosz nyelven tanuló nem orosz értelmiség az egyetem falai között vagy azon kívül szervezkedett, az egyetemi városok az oroszellenes mozgalmak legfőbb helyeivé váltak. A 19. század legelején a cári hatalom 1804-ben Kazanyban, 1805-ben Harkovban, 1818-ban Varsóban, 1819-ben Szentpétervárott nyitott újabb egyetemet, természetesen orvosi karokkal. Ebben az évben reformokat hajtottak végre a dorpati egyetemen, továbbá engedélyezték a lengyel állam felosztása után orosz fennhatóság alá került vilnoi egyetem működését. A lengyel felvilágosodás időszakában megújult, még Báthory István lengyel király által alapított 7