Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.

Oroszország teljes egészében magához csatolta Litvániát. Az egykori lovagrendi állam területéért a 17. században is véres háborúk dúltak, a 16. századi lengyel térnyerés után 1629-ben az altmarki békében Svédország győzedelmeskedett, de nekik és később az oroszoknak nem a helyi észt, lett és litván lakosság jelentett gondot, hanem a 13. századtól kezdve megtelepült és a városokat alapító németség. A német polgárság kezébe összpontosult a keleti kereskedelem, szoros kapcsolatot tartottak a nyugati német területekkel, olyan ipart teremtettek, amelynek birtoklása a terjeszkedő orosz hatalom egyik célja lett. Már a svédek is különleges jogokat biztosítottak a baltikumi németeknek, amelyeket később az orosz uralom alatt sem vesztettek el, az itt kialakított kormányzóságokban a németek akarata érvényesült, kezükben összpontosult a politikai, a gazdasági és a kulturális hatalom. A német befolyás csökkentése, elsősorban a közeli königsbergi egyetem (1544) szellemi hatásának csökkentése érdekében II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben Tartuban (Dorpat) egyetemet alapított, hogy a baltikumi németség itt képezze ki saját értelmiségét, a szellemi életének megfelelő szakembereket. Már a svéd egyetemalapítás is egy helyi hatósugarú intézmény megteremtését célozta, s valóban e térség legfontosabb tanintézetévé vált. Az alapítástól kezdve orvosi karral is rendelkezett, igaz, első tanárainak többsége Königsbergből és más német egyetemekről került ki, csak a 17. század végén tűntek fel az első helyi születésű német professzorok.

9 E térség közegészségügyi állapotai európai hasonlóságokat mutattak, sőt 1198-ban Tartuban, 1210-ben Rigában városi kezelésű kórházak létesültek. Figyelemre méltó, hogy míg a 17. század végén lazulni látszottak Königsberg és Tartu egyetemi kapcsolatai, addig Oroszország térnyerése után ezek egyre szorosabbá váltak. Ugyancsak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bekebelezés után az orosz hatalom nem zárta be a tartui (dorpati) egyetemet, az — a jogi kart kivéve — tovább működhetett. A baltikumi német orvosok az orosz uralom alatt kivételes jogokkal rendelkeztek, korlátlan lehetőségeket kaptak az egész Orosz Birodalom területén. A már említett Orvosi Kancellária, később az Orvosi Kollégium német — külföldi — tagjai között elsősorban baltikumi német orvosok voltak, sőt a hivatalosan megállapított 16 tag fele mindig külföldi lehetett, ezek többségét e térségből származók tették ki. A pétervári, a moszkvai és a kronstadti katonai kórházak vezető orvosait is elsősorban a Baltikumban működő német orvosok közül szerződtették, a tartui (dorpati) egyetemen viszont megnövekedett a nem e térségben született orosz hallgatók száma. Nemcsak képzőhely lett az itteni orvosi kar, hanem kapcsolatai révén hallgatói tanulmányaikat valamelyik távoli német egyetemen fejezték be. Az első orosz orvosösszeírás szerint (1754) 89 orosz és 309 külföldi orvos működött Oroszországban, s a külföldiek közül 232 német volt, ebből 143 baltikumi német.

10 A moszkvai egyetem orvosi karának első tanárai között is többen Tartuban szerezték képesítésüket. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az 1797-ben kiadott orosz kormányzósági orvosi rendeletek gyűjteményének mintája a baltikumi német városok hasonló jogszabályai voltak.

11 A moszkvai orvosképzés tanrendjének számos követelménye teljes azonosságot mutat a tartui egyetem hasonló szabályzataival. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem történt még utalás sem eme nagy tekintélyű és múltú egyetem szerepéről. A Baltikum, különösen a németek lakta területek — már szóltunk erről —, különleges jogokkal felruházott térsége volt az Orosz Birodalomnak, ahol a német polgárság megtarthatta korábban élvezett jogait. A polgári fejlődés útjára lépni akaró orosz abszolutista hatalomnak égetően szüksége volt jól képzett értelmiségre, gazdasági, pénzügyi és hadügyi szakemberekre, közigazgatási szervezőkre, hivatalnokokra, pedagógusokra stb. Péter ezt csak külföldiek be6