Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.

berképzés többszinten történő megszervezésére, a beteggondozó intézményrendszer kiépítésére. Valójában a 18. század első felétől figyelhető meg ez a folyamat, az ilyen jellegű intézkedések kiadása. Országos vagy birodalmi szinten rendezik a feladatköröket, építik ki égterület sajátos igazgatási formáit, megteremtik azon pénzügyi alapokat, amelyeken keresztül a központi hatalom befolyásolja és irányítja az intézményrendszer kiépítését és működését. A Habsburg Birodalom területén már III. Károly 1714-től sorra adta ki a kórházépítési rendeleteit, felállította 1736-ban a Birodalmi Egészségügyi Bizottságot (nálunk 1738-ban a Helytartótanácson belül az Egészségügyi Bizottságot), kiadta a birodalmi körházi-szegényházi rendszabályt, a hadseregen belül felállította a katona-egészségügyi szolgalatot, sorra emeltette a helyőrségi kórházakat stb. E folyamat Mária Terézia uralkodása idején felgyorsult, a területi igazgatási egységeket, nálunk a vármegyéket és a városokat orvostartásra kötelezték (1748, 1752), országos felméréseket végeztek az ellátottság vonatkozásában, közalapítványt teremtettek a kórházak, szegényházak építésére (Magyarországon 1756-ban a Kórházépítési Alapítvány, amelyet II. József a feloszlatott szerzetesrendek vagyonából kiegészített).

3 A magyar korona területén 1770-ben kiadták az egészségügyre vonatkozó jogszabálygyűjteményt (Codex sanitatis), 1769-ben orvosi karral egészítették ki az 1635-ben alapított nagyszombati magyar egyetemet. Ez csupán része volt a Habsburg Birodalom területén lejátszódott folyamatnak, ahol vezető szerepet a Birodalmi Egészségügyi Bizottság elképzelései játszottak. Ennek kidolgozója Gerhard van Swieten, az uralkodónö hollandiai születésű tanácsosa volt, akinek tervei alapján 1754-ben megreformálták a prágai egyetem, 1761-ben a bécsi egyetem orvosképzését, orvosi karral egészítették ki a magyar, 1771-ben a grazi egyetemet, 1784-ben a Monarchiához került Lembergben négykaros egyetemet alapítottak.

4 Az orvosképzésen belül két szintet szerveztek: a hatesztendős orvosképzés mellett elindították a hároméves sebészmesteri tanfolyamot is, az ezen végzettek valójában a vidék egészségügyének szakemberei lettek. Áz orvosi karokon egy-két éves bábaképzés is indult, hogy legalább járásonként alkalmazhassanak képzett és vizsgázott bábákat. A képzés átszervezése, illetve biztosítása mellett külön fontossággal rendelkezett a hadsereg, amelynek szakemberképzésére Bécsben felállították a József Császári Katonaorvosi Akadémiát (1783), mint e sajátos szakterület birodalmi képzési központját, doktoravatási joggal felruházva. Ezzel egyidőben kisebb területi egységekre is kiépítették az egészségügy igazgatási rendszerét, a magyar korona területén a vármegyék alárendeltségében a járásokat is kötelezték sebészmester (seborvos) és bába foglalkoztatására, amely rendszer élén 1784-től az országos főorvos, illetve a hatáskörébe rendelt és a Helytartótanács kebelén belül működött Egészségügyi Osztály állott (1786).

5 A rendszer kebelén belül indult el az első ún. kórházépítési program, amely a helyi anyagi erő mellett jelentős állami támogatást igényelhetett az országos kórházépítési alapítványból. Így épült fel például az 1780-as években a pesti Rókus kórház, s létesültek legrégebbi megyei kórházaink jogelődjel. Igaz, e rendszer hatékonyságát nagyban csökkentette, hogy a betegellátást még összekötötték a szegénygondozással, bár ennek elválasztására már a 18. század végétől történtek kísérletek.

6 Hasonló folyamatok játszódtak le Poroszországban is, bár a közép-német területek közegészségügyi és városi egészségügyi jogi rendezettsége sokkal fejlettebb volt, mint a Habsburg Monarchia országaié. Több, a középkorból és a reformáció időszakából származó egyetemmel és orvosi karral rendelkezett, amelyeket csak a kor követelményeinek megfelelő állapotba kellett helyezni, illetve az egyházi befolyás visszaszorításával az állam befolyását és nevelési-képzési el4