Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - KILÁTÓ - Rumschöttel, Hermann: Levéltárépítés ma – tapasztalatok, irányzatok, perspektívák / 66–79. o.

c) Biztonság A jelenlegi levéltárépítéseknél a biztonságtechnikai követelményekre technikailag és szervezetileg egyaránt nagy súlyt helyeznek. Magától értetődő a tűzterhelés minimalizálása, kis tűzszakasz és tűzjelző készülékek alkalmazása, továbbá az, hogy tápvezetékek a raktárakban lehetőleg ne legyenek, valamint a külső és belső biztonság. A gázzal működő automata tűzoltókészülékek előnyomulóban vannak, aminek azonban a közeljövőben környezetvédelmi okokból gátat szabhatnak. A Sprinkler tűzoltórendszerről

49 folyó vitában az ez idáig magas beruházási költségekkel, a bonyolult technikával és a vízkárosodás veszélyeivel indokolt kétely háttérbe szorul. A koblenzi Szövetségi Levéltár ilyen berendezést szerelt fel. Aktuális biztonsági problémaként említendők a következők: — túl gyakori raktárbejárás; — technikailag túl bonyolult, drága és meghibásodásra hajlamos figyelő és jelző berendezések; ajánlhatók viszont a sokkal egyszerűbb tárgyi, szervezeti és személyi őrzésvédelmi intézkedések; — az anyagot használók hiányos ellenőrzése az olvasótermekben és különösen a kutatói munkakabinokban. d) A közforgalmi terület Manapság a bejárati részek (előcsarnokok), a kiállítótermek, valamint az előadásokra, oktatásra vagy ülésezésekre egyaránt alkalmas helyiségek integrálásával vagy multifunkcionális építészeti megoldásokkal törekednek a közforgalmi területet kialakítani. A rugalmasságnak itt különösen nagy jelentősége van. Az előcsarnokok vagy lépcsőházak kiállítási célú hasznosításának néha biztonságtechnikai vagy állományvédelmi szempontok szabnak határt, mivel kiállításokra értékes levéltári anyagot csak akkor kölcsönöznek, ha a kiállítási technika, az összes biztonsági és védelmi követelménynek megfelel. Összességében a levéltárosok nagymértékben elégedetlenek az új levéltári épületekben „a levéltári munka pedagógiai-didaktikai dimenzióira" méretezett helyiségek nagyságával és lehetőségeivel. E téren célszerű javításokat eszközölni. A kutatótermek problémái: — a személyzet és a kutatók elégedetlensége a klimatizált olvasótermekkel; — a szűk terület, ami egy kutató rendelkezésére áll (7 m

2 szükséges); — túl kevés a villanykapcsolóval ellátott, zajjal járó munkák végzésére alkalmas kutató munkakabin; — hiányos ellenőrzési lehetőség (a kamera-megfigyelés nem elegendő; a munkakabinok nem beláthatok); — a kutatótermi felügyelet számára a munkavégzés korlátozott, és hiányzik a zajkiszűrés. Végezetül megállapítható, hogy Németország nyugati tartományaiban a levéltárépítés és a levéltárfelszerelés sok helyütt figyelemre méltó magas színvonalat ért el. A példás levéltári célépületek és a nem levéltári épületek sikeres adaptálása mégsem terelhette el a figyelmet arról, hogy számos, mindenekelőtt a kisebb levéltárakban a levéltári anyag elhelyezése és a levéltári személyzet munkavégzési feltételei sürgős javításra szorulnak. Ez különös mértékben érvényes a keleti szövetségi tartományok levéltáraira. A több évtizedig tartó levéltárépítési tétlenség összességében nagyon nem kielégítő helyzetet eredményezett. Ez érvényes mind a levéltári anyag raktározási feltételeire és a levéltárosok munkakörülményeire, mind a „technika" és a közforgalmi térség terüle75