Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - KILÁTÓ - Rumschöttel, Hermann: Levéltárépítés ma – tapasztalatok, irányzatok, perspektívák / 66–79. o.

d) A levéltárak mint közintézmények A levéltári anyag használata és értékelése tulajdonképpen a levéltári munka célja. A konkrét jogi, történeti, genealógiai érdeklődésű közigazgatási alkalmazottak, történészek, egyéb szakterületek tudósai mellett már régóta a történeti információkban és dokumentációban érdekelt polgárok is a levéltárak potenciális használóinak körébe léptek, és azóta a levéltári munka pedagógiai, didaktikai tartalmat, történeti, politikai jelentőséget kapott.

41 Erre a mai levéltárépítésekben a növekvő nagyságú közforgalmi terület megfelelő kialakításával reagáltak. Mivel itt a feladatok növekedéséről van szó, és a levéltárak, valamint az érdeklődő közönség igényei tovább nőnek, szükségessé válik, hogy az épületek tervezésekor a levéltárak jövőbeni funkcióit előre lássuk. Jó példa ez arra, hogy a mai feladatok leírása és ezek építészeti megfogalmazása nem elegendő ahhoz, hogy a jövőre nézve is elfogadható megoldások szülessenek. A tervezési gyakorlatban a levéltárosnak különös akaratérvényesítő képességre van szüksége, mert a finanszírozásért felelősök körében az összehasonlítás szokásos tervezési módszere („miért van szükségünk olyasmire, ami másnak sincsen?) gyakran igen nehezen leküzdhető akadállyá válhat. d) Gazdaságosság és takarékosság A modern levéltárépítés a levéltárosnak a személyzet, a fenntartás, a gazdálkodás és az őrzés felesleges költségeinek elkerülésében való érdekeltségét dokumentálja. Egyszerű, de hatásos technikai megoldások, a levéltár egy épületben való elhelyezése, személyzetet kímélő térelrendezés, rövid közlekedő utak — standard követelményeknek számítanak. 3. GYAKORLATI MEGOLDÁSI IRÁNYZATOK ÉS JAVASLATOK A levéltárépítési gyakorlatban annak kell megmutatkoznia, hogy az egyes megoldási irányzatok esetében miként fejtik ki konkrét hatásukat a fentebb bemutatott koncepcionális elemek, különösen a funkcionalitás, az optimális raktározás és a gazdaságosság. a) A raktártér belső klímája Köln Város Történeti Levéltárának

42 még az első nagy energiaválság előtt kifejlesztett klímakoncepciója (Hugó Stehkámper-Fritz Haferkamp) a levéltárépítésben a 70-es évek második felétől kezdve egyenesen forradalmian hatottak.

43 Ma már alapvetően mindenütt megkísérlik, hogy a levéltári anyag számára hasznos belső klímát (papír- és pergament tárolása esetében a relatív páratartalom 50% +/— 5%; a hőmérséklet 18 °C +/— 3 °C) ne „mesterséges", hanem „természetes" klimatizálással érjék el.

44 Ez konkrétan azt jelenti, hogy a klímát megfelelő építészeti eljárásokkal (többek között megfelelő falfelépítménnyel) és ellenőrzött szellőztetéssel teremtsék meg, hogy a drága beszerzésű, működtetésű és fenntartású, valamint meghibásodásra hajlamos klímaberendezésekről lemondhassanak. Egyedi esetekben nem kényszerítően szükséges eljárás a kölni példa változatlan átvétele (49 cm-es külső falazat, levegőréteg, terméskő homlokzat, nedvességmegkötő belső mészhabarcs vakolat, kis ablaknyílások). Nem mondha72