Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - DOKUMENTUM - Németh Jánosné: Az idegenforgalom és az emigráció kérdése az MSZMP Politikai Bizottságe előtt 1960-ban: forrásközlés / 42–65. o.

szes külföldi idegenforgalmunk" 19,4%-a. A- fenti számból az IBUSZ útján szervezetten 11 877 fő érkezett, az összes nyugati idegenforgalom 33°/o-a. Nyugati idegenforgalmunknak kb. 67%-a nem szervezett utazás formájában érkezik hazánkba. Ezek mint üzletemberek, rokonlátogatók, továbbá társadalmi, tudományos, kulturális és sportkapcsolatok révén jönnek országunkba.. "

3 Valódi kor jelző az a feljegyzés, amit az IBUSZ Idegenvezetői Osztálya készített a nyugati turisták jellemző kérdéseiről, kételyeiről és magatartásáról (a feljegyzést Láncos János az IBUSZ vezérigazgatója küldte el Bajusz Rezsőnek 1960. június 18-án) /* „A Magyarországra látogató nyugati turistáknak 1959 és 1960-as években tanúsított magatartása azt mutatja, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva józanabb hangot használnak hazánkkal kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatok szerint az országhatárra való megérkezés időpontjában súlyos előítéletek, valamint a nyugati sajtó- és propagandagépezet hatása látszik rajtuk. Félelemmel szemlélik a géppisztollyal felszerelt vonatellenőrző közegeket és félelemmel tekintenek a határon alkalmazott műszaki zárra. Szinte kivétel nélkül minden egyes nyugati csoport tagjai azt hiszik, hogy a rendőrség állandó figyelés alatt tartja őket, s megkérdezik, hogy egyedül, ellenőrzés nélkül szabad-e járniuk az utcán... Sokan megkérdezték az osztrákok közül — de általában a nyugat-német csoportok is, meglehetősen provokatív célzattal —, hogy mi célt szolgál a sok vörös csillag a házakon... a nyugat-német turisták szeretnek kérkedni a pénzükkel, feltűnően sok borravalót adnak ... az amerikai... és az angol turistákat főként a vallásszabadság kérdése foglalkoztatja... Az egyik turista csoport nem akart hinni a szemének, amikor egyik vasárnap délelőtt elsőáldozó gyerekek jöttek ki a Bazilikából... Sváb csoportok is érkeznek elég nagy számban, akiknek legnagyobb részét a felszabadulás után telepítették ki az országból. Általában jellemző az a vélemény, hogy boldogan térnének viszsza Magyarországra, ha a szovjet csapatok nem lennének itt..." Az idézett tájékoztatókon kívül a KB Ipari- és Közlekedési Osztálya az idegenforgalomról szóló jelentésének összeállításához felhasználta a Pénzügyminisztérium Kollégiuma áltál tárgyalt összeállítást is, amely az idegenforgalom gazdasági jelentőségével foglalkozott. (Ezt Nyers Rezső pénzügyminiszter küldte meg Szurdi Istvánnak.) A jelentésben foglaltakat Kiss Károly ismertette hozzászólásában a Politikai Bizottság 1960. október 18-ai ülésén, amikor a PB a Magyar Népköztársaság útlevél- és vízumrendszerének néhány kérdéséről tárgyalt és határozatában feloldotta a ki- és beutazásokat korlátozó túlzott merevségeket. (L. 1. számú dokumentum!) E határozat „... azt a célt szolgálta, hogy hozzájáruljon a megrögzött ellenforradalmárok, a reakciós és fasiszta elemek elszigeteléséhez, hozzánk közelítse a nem ellenséges, ingadozó rétegeket és előmozdítsa a lojális irányzatok konszolidálódását. Ez az intézkedés része annak a hosszú távra szóló munkának, amelyet a magyar emigráció bomlasztása és a többség megnyerése érdekében folytatunk" — olvashatjuk a határozat végrehajtásával foglalkozó előterjesztésben, amely a PB 1961. december 5-i ülésére készült.

5 * * * A magyar emigráció helyzete, a hozzá való viszony az MSZMP politikájában kezdettől nagy jelentőséggel bírt. önálló témaként 1958. július 29-én került a PB elé.

6 Szilágyi Dezső, a KB Külügyi Osztályának vezetője bevezetőjében hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy ezt a területet eddig mint belügyi, vagy rendőri kérdést kezelték, pedig ennek sokrétű, komoly politikai háttere van. Javaslatára a PB elhatározta, hogy létrehoz egy bizottságot, amely az emigráció 43