Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - HÍREK - Ö. Kovács József: A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület velemi konferenciájáról / 100–101. o.

is valószínűleg elmondható: a velemi találkozó tudományos teljesítménye 'kiemelkedik az egyesület eddigi tevékenységének sorából. Szeptember 10-én a Szakszerűsödés az államigazgatásban című szekcióban (vezető: Engel Pál) a következő előadók és témák szerepeltek: Engel Pál: A szakszerűsödés kezdetei a késő középkori magyar kormányzatban; Benedek Gábor: Kérdések és eredmények a 19—20. századi bürokrácia kutatásában. Korreferátumot tartottak: Kubinyi András, Fazekas Csaba, Szabó Béla, Tóth Árpád. A délutáni emlékülésen, Hajnal István és az európai társadalomfejlődés témakörben, Benda Kálmán vezetésével, az alábbi előadások hangzottak el: Glatz Ferenc: Hajnal István helye a magyar történetírásban; H. Balázs Éva: Hajnal— Braudel párhuzamok; Huszár Tibor: Hajnal István tanítványai és a magyar szociológia; Kemény István: Hajnal és a magyar szociológia; Lakatos László: Az élet és a formák — Hajnal István történelemszociológiája. Szeptember 11-én Lengyel György szekcióvezető irányításával a következő előadásokra került sor. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai; Halmos Károly : Vállalkozók és professzionalizáció a századfordulón; Lengyel György: A gazdasági elit képzettsége és rekrutációja a 20. században. Benda Gyula, Karády Viktor és Vári András korreferátumot tartottak. A meghívó szerinti, délutáni írástörténet — írásbeliség című szekcióban, Vizkelety András vezetésével előadott: Solymosi László: A magyar nyelvemlékek paleográfiája; Madas Edit: A magyarországi latin kódextöredékek paleográfiája; Sarbak Gábor: A magyarországi latin kódextöredékek paleográfiája; Vizkelety András: Az ún. leuveni kódex palimpsest lapja; Wehli Tünde: írás és díszítés az Árpád-kori írásbeliségben; Fodor Adrienne: Magyarországi Gergely scriptor; Körmendy Kinga: Adalék a Nagy Lajos-kori capella regia gyakorlatához; Veszprémy László: Hajnal és az Árpád-kori magyar írásfejlődés. Az előbbivel párhuzamosan hangzottak el előadások: A szakszerűsödés társadalmi alapjai című szekcióban, Karády Viktor szervezésével. Zsidi Vilmos rövid, bécsi kutatási eredményeinek ismertetése után került sor a következő előadásokra: Tóth István György: Az iskolázottság és az írástudás problémái a 17—18. században; Mazsu János: Alfabetizáció, iskoláztatás, társadalmi mobilitás az iparosodás korában; Karády Viktor: Elitkiválasztás, elitképzés és elitlegitimáció: a közép- és felsőoktatás funkcióváltásai a 20. században (1948 előtt) Az előadások minden bizonnyal kötetben is olvashatóak lesznek. Szeptember 12-én délelőtt volt a Hajnal István Kör éves közgyűlése, amely egyúttal a három évenként esedékes tisztújításról is határozott. A múltat és jelent kritikailag értékelve, a jövőbeli lehetőségekre koncentrálva — Benda Gyula írásos beszámolójára támaszkodva — hangzottak el hozzászólások, születtek döntések, amelyekről az érdeklődők majd olvashatnak az egyesületi hírlevélben. A tisztújítás eredménye reprezentatív módon tükrözi azokat a változásokat is, amelyek a kör konfliktusokkal is terhelt, mások által akadályozott megalakulásától végbementek. A jelenlévő tagság ismételten Bácskai Verát, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetőjét választotta meg elnöknek, aki három alelnökkel (Benda Gyula, Faragó Tamás, Tilcsik György) együtt irányítja, koordinálja az egyesület tevékenységét. Munkájukat egy titkárral és a 9 tagú választmánnyal együtt végzik. Ezzel együtt is, a Hajnal István Kör hatékony működésének egyik fontos feltétele a regionálisan is megjelenő önszerveződés lehet ö. Kovács József 101