Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

torok a városház ablakából fogadták a polgárok esküjét. Hasonló módon tette le esküjét a kapitány és a vitézlő nép. A nap utolsó jelentős mozzanata az volt, hogy a bástyákon felállították az ágyúkat, hogy „mikor az Ellekczio leszen akor Eörömet fognak lonni [lőni] denem mindenek [mindenkinek] leszen Eöröm."

37 Batthyány nagyon jól ismerte az európai politikai erőviszonyokat, tudta, hogy az új római király megválasztását hirdető ágyúszó mást fog jelenteni Franciaországban mint Spanyolországban, és másképpen fogják hallgatni Brandenburgban és Szászországban mint Bajorországban vagy Ausztriában. Batthyány Ádám a nap folyamán végig III. Ferdinánd kíséretében volt. Számára a napi program már udvari szolgálattal kezdődött, „be kisertök eö fölseget az udvartol ugi mint az mi kegielmes uronktol az császártól, az Ellektorknak az Tannaes Kolo haszokhosz."

38 Az elektorok az ajtónál várták a királyt, de ahogy Batthyány megjegyezte, csak az ajtónál és nem előbb fogadták őfelségét, mert mint csak elektor (cseh király is lévén) ment közéjük. A tanácsteremben a király megtarthatta kíséretét. „Bementönk" — írta Batthyány, így ő is jelen volt az első nap tárgyalásain. Hogy a részleteket minél pontosabban megőrizze, a hosszú asztalnál helyet foglaló elektorok ülésrendjéről még vázlatos rajzot is készített. A bajor választó követe volt az első, utána következett III. Ferdinánd, majd a birodalom kancellárja, a mainzi érsek és választó ült a főhelyen, mellette a kölni érsek, majd a szász és a brandenburgi követek; az utolsó üresen hagyott helyre pedig beírta: „Az Trieri ellektor heiaval voltak, de ez fogva."

39 III. Ferdinánd ezen a napon elsősorban mint cseh király szerepelt, hiszen a választófejedelmek ülésén csak ebben a minőségben vehetett részt. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a magyar királyi udvari kíséret is, vagy a kíséret egy része jelen lehetett a tanácsteremben. A magyar udvar tagjaira az idegenekre vonatkozó rendelet sem volt érvényes, ők a városban maradhattak. Azt, hogy pontosan kikre vonatkozott ez a rendelet, Batthyány így írta le: „Az hogi minden országokból való követek, es kontinio való residentek [állandó követek] es heltartok az országokból es az my imperiombeli herczegek vagi varosokból való követek volnának egi szóval valami idegenek volnak az kik nem varasban való lakosok es az Ellektorok es eö Fölsege kontinio való szolgai nem tahat azok mind ky menienek .. ."

40 A nap hivatalos programja után a magyar udvari kíséret feladata már csak az volt, hogy III. Ferdinándot a szállására kísérjék. „Eszek el vegeszodven mint az ellektorok köszöl tkiki szállására, miis az mi kegelmes uronkal iötönk az szállásra, hanem holnap meghent eösze giölnek Eö fölsegek mit vegeszenek megh nem tudom."

41 A választófejedelmek másnap, december 20-án ismét összeültek. Mivel ezen a megbeszélésen a magyar udvari kíséret már nem vehetett részt, ezért Batthyány jegyzetei is igen szűkszavúak. „Az kyralyat mint csehországi kirali es Ellektort oda kisertönk az Tanacshaszhosz, .. ,"

42 Ezzel Batthyány és a magyar udvar aznapi feladata be is fejeződött. A tanácskozáson csak Trautmannsdorf királyi főudvarmester, Jaroslav Martinié cseh kancellár és a császári főudvarmester vehetett részt. A választás napja december 22-e volt. Mivel csak a konkrét választás zajlott zárt ajtók mögött, a többi ceremónia pedig az udvar nyilvánossága előtt, Batthyány ismét személyes közelből szemlélhette az eseményeket. Jegyzetei is bővebbek, apró részletekben gazdagabbak, élményszerűbbek lettek. Leírta az elektorok ruházatát, egyforma palástjukat, ami vörös bársonyból készült és fehér-fekete béléssel volt ellátva. Sőt, a cseh királyi koronát még kezében is tarthatta. „Az kyralynak penigh az csehországi korona volt feieben az mely epén 10