Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Karády Viktor: Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák: magyar-zsidó diákság a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt / 21–40. o.

hattá meg lényegesen az okleveles visszatérőkét. Egy az 1930/31-es és 1931/32-es évekre vonatkozó kimutatás a külföldi egyetemi tapasztalattal rendelkező budapesti mérnökhallgatók számát 14-ben, illetve 10-ben jelöli meg azok között akik azonos szakot hallgattak idegenben és 17-ben, illetve 8-ban a más szakot hallgatók között. A diplomás visszatérők ugyanezekre az évekre mindössze 5-en, illetve 4-en voltak a Műegyetemi diákságban. (Lásd A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1931/32-es tanévben, Budapest, 1933. Magyar statisztikai közlemények 89, 36. oldal. 23 Lásd Magyar statisztikai közlemények., 114., 68. o. 24 Lásd Magyar statisztikai közlemények, 76., 64. o. 25 A többnyelvűség s ezen belül a német nyelvjárások egyikének családi öröklése volt talán a magyar zsidóság kulturális hagyományaiból a legjelentősebb, mely az asszimiláción túl is fennmaradt. Bár 1920-ban például a reformátusok után a zsidóság mutatta fel az összes nagyobb felekezet között a legnagyobb arányú magyar anyanyelvűt (95,2% szemben például a katolikusok 63,8%-ával és az evangélikusok 68,9%-ával), a csak magyarul tudók között a zsidóság aránya viszont mindöszsze 41,5%-kai a legalacsonyabbak között szerepelt (a görög-katolikusok után). Lásd Magyar statisztikai közlemények 76., 34. és 35. oldal. A nyelvi asszimiláció hatásmechanizmusaira nézve lásd a következő két munkámat: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? In: Századvég, 1990 2, 5—36, o. és Ethnicité, scolarisation et assimilation chez les Juifs et les Luthériens en Hongrie pendant la monarchie bicéphale. (Etude sociologique) In: Hungárián Studies, 4/1, 1988. 23—41. o. A nyelvi készségek erejére mutat az a jelentős szintkülönbség mely az idegen nyelvekből szerzett érettségi érdemjegyek terén a zsidó középiskolások előnyére fennállt a század elején s minden bizonnyal még a világháborúk között is. Erre nézve lásd Vári Istvánnal írt kísérleti tanulmányunkat: Facteurs socio-culturels de la réussite au baccalauréat en Hongrie, quelques hypothéses In: Actes de la Recherche en Sciences Sociales 70, novembre 1987, 79—82. oldal. 26 A világháború előtt mért kivándorlási trendben a zsidóság mindig országos számaránya alatt szerepelt. 1905 és 1909 között például az összes Magyarországról elvándorolt között mindössze 3,2% volt zsidó vallású. Ujabb kutatások szerint ezek a zsidó emigránsok is zömmel az észak-keleti megyékből rajzottak ki s legtöbbször a nem asszimilált, szegénysorsú, iskolázatlan csoportokból kerültek ki. Erre nézve pontos adatokat közöl Róbert Perlman megjelenés alatt álló könyve (A Foot in Three Worlds Hungárián Jewish Immigration to the United States 1875—1914, melybe lehetőségem volt betekinteni a szerző szívességéből. 27 Lásd idevonatkozó utalásaimat tanulmányomban: Szociológiai kísérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére In: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Párizs, Magyar füzetek kiadása, 1984, 39—180. oldal, különösen 97—109. oldal. 28 Az iskolázottság és a zsidó státusmobilitás összefüggésére lásd a 14. jegyzetben idézett cikkemet és a Lackó Miklós által szerkesztett Előtanulmányok Magyarország társadalomtörténetéhez (Budapest, Magvető, 1990) kötetben szereplő tanulmányomat: A vallási hovatartozás szerepe a társadalmi csoportok közötti iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulásában a 20. századi Magyarországon (különösen az 5. fejezetet: „Vallási peremhelyzet és túliskolázás".) 29 Lásd Kovács Alajos: i. m. 900. oldal (1. jegyzet). 30 A Magyar statisztikai évkönyvek adataiból számított arányok. 31 A Magyar statisztikai évkönyvek adataiból számított arányok. Lásd idézett tanulmányom („Funktionswandel der österreichischen Hochschuen ...") 1. táblázatát. 32 A Magyar statisztikai évkönyvek adatai. Ugyanerre lásd Kovács Alajos idézett cikkét (987. oldal). 33 A világháború előtt csak 1981/2-ben haladták meg a külföldön tanuló magyar jogászok a szak összes hallgatójának 12%-át. Ez az arány a későbbi években 4—5% között mozgott. (Lásd „Funktionswandel...", id. cikk 2. táblázat). 34 1930-ban például a zsidó tanulók aránya a humán gimnáziumokban mindössze 7,7% volt szemben a reálgimnáziumokban elfoglalt 14,9% s a reáliskolákban elfoglalt 18,6%-nyi hellyel. Lásd a Magyar statisztikai évkönyv 1931, 269. oldalán található adatokat. 35 1910-ben a bécsi magyar diákok között az orvosi karon 50%, a jogi karon 63% és a bölcsészkaron 75% (!) vallotta magát német anyanyelvűnek. A bécsi születésűek aránya a felsorolt intézményekben 19%, 25%, illetve 33% volt. Lásd „Funktionswandel ..." id. cikk, 3. táblázat. 36 Számos magyarországi kollégám és végzős egyetemista közreműködésével most jutott el utolsó fázisába az az egész régi rendszerbeli főiskolai diákságra vonatkozó 39