Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Karády Viktor: Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák: magyar-zsidó diákság a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt / 21–40. o.

rekrutációs felvétel (1867—1949 között) mely a felekezeti, regionális középiskolai és társadalmi réteg szerinti kiválasztás vizsgálata mellett a nevek jellegének kiértékeléséből az érintett diákcsoportok nemzetiségi eredetét is pontos becslésekkel igyekszik megvilágítani. 37 Saját felvételi eredményeim. 38 Lásd következő tanulmányomat: Assimilation and schooling, national and denominational minorities in the universities of Budapest around 1900 In: Ránki Gy. (ed.) Hungary and European Civilisation, Bloomington, Indiana University Press, 1989., 2. táblázat, 292—293. oldal. 39 Egy pontos kimutatás szerint a milleneumi években felgyorsuló névmagyarosítási mozgalom 1898-ban érte el tetőpontját (6 434 engedéllyel), majd a világháború végéig 1 000 és 3 000 engedély közötti nagyságrendben folyt tovább. 1894 és 1913 között a névváltók 60,6%-a zsidó vallású volt. 1919 után a mozgalom ugyan új erőre kapott (átmeneti lankadás után), de a zsidó magyarosítok aránya 1923 után 1931-ig (későbre nem ismerek adatot) az összes egytizede alatt maradt. Lásd Palatínus József Szabadkőművesek Magyarországon, Budapest, 1939, 225. oldal; Kovács Alajos A nevek és névváltoztatások statisztikája In: Magyar statisztikai szemle, 1930, 3, 228—240. oldal és Névmagyarosítások 1932-ben uo. 1933., 2., 103—105. oldal. 40 A névmagyarosítás és a társadalmi hovatartozás összefüggéseire most zárul le reprezentatív statisztikai felvételem az 1898-as és 1910-es próbaévre. A művelt középrétegek túlképviseltetettségét a magyarosítok között már Kovács Alajos is kimutatta. Megfigyelése szerint 1927—1929-ben az össznépességben mindössze 4,7%-nyi közhivatalnoki és szabadfoglalkozású réteg a magyarosítok 28,4%-át szolgáltatták. Lásd fent idézett cikkét A nevek és névváltoztatások statisztikája id. cikk 239. oldal. 41 Saját felvételi eredményem. 42 A budapesti zsidóság különleges túliskolázását megerősítik a 11. jegyzetben említett adatok is. 1992. május 18-án rendezték meg Grácban az Osztrák Levéltárosok Szövetsége 23. országos konferenciáját. Napirenden elsősorban a levéltári építkezések tapasztalataival összefüggő referátumok szerepeltek. A Magyar Levéltárosok Egyesületét Blazovich László levéltárigazgató, választmányi tag; a Magyar Országos Levéltárat Ress Imre főlevéltáros és Vissi Zsuzsa föle véltáros, Budapest Főváros Levéltárát Czaga Viktória levéltáros képviselték. Jelen voltak továbbá Gyimesi Endre zalaegerszegi, Turbuly Éva soproni levéltárigazgatók, valamint az Osztrák Állami Levéltárban dolgozó polgári és katonai levéltári delegátusok: Gecsényi Lajos, Zachar József és Bona Gábor. 40