Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Lakos János: Törvény a két országos levéltár összevonásáról és az MDP–MSZMP-iratokról / 3–13. o.

2. § A tvr. a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) Az 1948—1989 között állampártként működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szerveinek iratai — az MDP és az MSZMP tagnyilvántartásainak kivételével — a magyar állam tulajdonát képezik. Kezelésükről és kutathatóságukról a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok közül a munkaügyi, valamint a pénzügyi-számviteli iratokat — az ügyviteli érdek fennállásáig — a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kérelmére kezelésébe visszakapja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelése során előkerülő olyan iratokat, amelyek tartalmából kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek nem a közhatalom gyakorlása során keletkeztek, az MSZP rendelkezésére kell bocsátani." 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján, az 1. § 1992. július l-jén lép hatályba. (2) A tvr. 7/A. §-a, továbbá az 1972. évi 19. tvr. 1. §-a hatályát veszti." Az Országgyűlés 1991. november 26-án kezdte meg a törvényjavaslat általános vitáját. Kálmán Attila művelődési és közoktatási politikai államtitkár így kezdte expozéját: „Tisztelt Elnök Űr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztésre kerülő törvénytervezet mindössze három paragrafusból áll, mégis jelentős, összevon két országos hatáskörű levéltárat, s ezáltal gazdaságosabbá, hatékonyabbá teszi a működésüket, valamint megszüntet egy kiváltságot, melynek alapján meghatározott társadalmi szervezetek levéltári anyagát kivették az általános levéltári szabályozás és az állami felügyelet alól." A két országos levéltár összevonásáról elmondta, hogy „az összevonás csupán szervezeti kérdés, minden egyes iratköteg marad a helyén, hiszen a két épület nem nagy távolságra van egymástól a budai Várban, tehát az összevonás nem hátráltatja, hanem inkább segíti a levéltárak megnövekedett feladatainak a megoldását." Ezt követően az államtitkár lényegében összefoglalta a javaslat indokolásának kitételeit a „pártiratok" vonatkozásában, majd a következőképp folytatta: „Ügy vélem, hogy a jogállamiság keretei között nem tartható fenn az a helyzet, hogy ilyen iratanyagot ne az állam, hanem egy politikai párt kezeljen. Az MSZP Politikatörténeti Intézet levéltárában, a volt központi pártarchívumban jelenleg kb. 10 400 folyóméter — tehát több mint 10 km hosszú — iratot őriznek. Ebből a központi arohívum ún. törzsanyaga 2050 folyóméter. A többi Budapest és 7 megye pártjának iratai. Ezen megyék a következők: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szolnok. A további 12 megye pártiratait a Magyar Szocialista Párt külön szerződéssel, a területileg illetékes megyei önkormányzati levéltárnak adta át megőrzésre. Természetesen e törvény valamennyi 1948 és 1989 között keletkezett MDP-, illetve MSZMP-iratanyagra kiterjed, függetlenül attól, hogy jelenleg hol találhatók. Mint ahogy az is természetes, hogy az MDP, illetve az MSZMP tagnyilvántartásait nem tekintjük állami tulajdonnak, a munkaügyi, valamint a pénzügyi-számviteli iratokat pedig az ügyviteli érdek fennállásáig az MSZP kérelmére kezelésébe visszakapja. 5