Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Sárközi Zoltán: A Központi Gazdasági Levéltár, 1953–1961 / 49–56. o.

kezdődött a szakágazati összetartozás szerinti, raktári átcsoportosítás közel 3 teljes esztendőt igénybe vevő, nagy arányú munkája. Ennek során 3 736 ifm anyag került megmozgatásra. Az eredmény olyan szakágazati raktárprofilok kialakítása lett, melyeknek használhatóságát az elmúlt másfél évtized, bizonyos következetlenségek kiküszöbölése mellett igazolta.

22 Itt jegyzem meg, hogy a Szovjetunió két legnagyobb gazdasági levéltári gyűjteménye a mienkhez hasonló módon csoportosította vállalati fondjait, elvetve ezzel az ugyancsak lehetséges organikus, vagy funkcionális összetartozás szerinti raktárrend létrehozását. Jelentős eseménysorozat indult meg 1957-ben a Magyar—Olasz Bank Rt. és elődvállalatai rendezésével. Ez volt az első olyan munka, ahol a rendező Jenéi Károly az iratanyagot a levéltári egységekig, gyakorlatilag a dossziékig, vagy ügyiratokig lemenőén vette számba. Az őrzési, vagyis raktári egységeken belüli legnagyobb levéltári, tárgyi egységek kialakítására, vagyis a középszintű rendezésre történt ez alkalommal első ízben kísérlet. A tartalmi összefüggés tudatosan megelőzte a keletkezéskor jól-rosszul kialakított, esetleges regisztratúrát, vagy jelzet nélküli rendet.

23 Ennek nyomán komoly viták után indult meg a szakszempontból elvileg kielégítő fondszintre, állagszintre, levéltári (tárgyi) egység szintre (középszintre) történő rendezés, amihez elvétve még darabszintű rendezések is járultak.

2

** A megélénkülő szakmai tevékenységre jellemző, hogy a tudományos munkatársak kollektívája állást foglalt olyan fontos kérdésekben, mint a kapitalista- és szocialista-kori iratanyag egymástól való elvszerű elválasztása.

25 A kiadványmunkákról kell még szót ejtenünk. Közismert, hogy a Központi Gazdasági Levéltár lett a magyarországi vállalattörténet-írás egyik műhelye. 1959-ben napvilágot látott az első ilyen alkotás, „A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története", melyet rövidesen más műhelymunkák követtek.

26 Munkatársaink ezeken túlmenően a két levéltári folyóirat folyamatosan alkotó szerzői közé tartoztak, akik igyekeztek a többi kollégának átadni sajátos munkaterületükön szerzett tapasztalataikat. Forráskiadványaink új színt vittek a magyar levéltárak publikációs tevékenységébe. Ilyen kiadvány volt pl. az 1959-ben megjelent „Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején" c. könyv.

27 Mindezek után érdemes még megemlíteni, hogy intézményünk kutatóforgalma elérte a területi levéltárakban tapasztalható, korabeli átlagot. Ügyfélszolgálatunk és különösen pénzügyi vonatkozásban adott hivatalos tájékoztatásaink azonban értékben messze felülmúlták a legtöbb levéltárét, súlyos pénzösszegeket mentve meg az állam számára.

28 1960-ban a tervezési statisztikai segédlet előkészítő munkálatai során vált először számszerűen nyilvánvalóvá, hogy intézményünk 6 290 ifm polgári-kori anyag mellett 1 350 ifm szocialista-kori iratanyagot is őriz. Ez a kétféleség lett a Központi Gazdasági Levéltár „Achilles-sarka".

29 1961. május 6-án az érdekeltek bevonásával értekezlet volt a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályán. Ez alkalommal születtek meg azok a határozatok, melyek kimondták a Népi Demokratikus Levéltár megalakításának, egyben pedig a Központi Gazdasági Levéltár megszüntetésének szükségességét. Ez utóbbi kapitalizmuskori iratanyagával átköltözik a Magyar Országos Levéltár épületébe, ahol annak egyik osztályaként folytatja működését. A Népi Demokratikus Levéltárnak átadja raktárait, munkaszobáit, valamint a szocialista korszak iratait, továbbá a gazdasági szervek irattárainak ellenőrzésével kapcsolatos eddigi feladatait.

30 Az 1961. évi munkára így már az átköltöztetés előkészítése nyomta rá a bélyegét, mely azután a következő évek folyamán fokozatosan meg is valósult.

31 A Központi Gazdasági Levéltár nemcsak keletkezését, hanem megszüntetését illetően is szorosan kapcsolódik azokhoz a gazdasági-társadalmi változások53