Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

43 Nevezettek a fentebb említettekhez képest ismeretlenek a közéletben. Az Eme­ricana a ciszterci rend által vezetett egyetemi és főiskolai katolikus diákszerve­zet volt. 44 Az elnöklő Grősz érsek itt visszatér Szekfű ominózus levelére, s a hivatkozott „oldal" a baloldal, a munkáspártok és a polgári radikális és liberális körök. 45 XI. Pius pápa (1922—1939) idején került sor 1929. február 14-én a lateráni szer­ződés és 1933. június 20-án a német birodalmi konkordátum aláírására. 46 Serédi halálával az A. C. elnöki tiszte üresen maradt. Az ügyvezető alelnök, Cza­pik Gyula egri érsek intézte az ügyeket. 47 Wünscher Frigyes a Hangya vezérigazgatója volt. A püspöki kar 1942. március 11-i konferenciáján választották meg az A. C. szociális szakosztályának alelnö­kévé. 48 Helyesen Slachta Margit, az 1923-ban alakult Szociális Testvérek Társasága nevű sodalitás (társulat szerzetesi fogadalom nélkül) főnöknője. Slachta 1943-ban a Vatikánban is járt a szlovenszkói zsidók megmentése érdekében. 1944-ben fővá­rosi házaikban nagyszámú zsidót bújtattak, mentettek. 49 A jezsuiták P. Jánosy József S. J. irányításával folytatták az üldözöttek menté­sét. Jánosy páter a nuncius közvetlen környezetéhez tartozott, szoros kapcsolat­ban állt Szekfűékkel is. Egyaránt kiváló kapcsolatai voltak angolszász körökkel és Rómával. 1949-ben emigrált, és később valószínű a KGB tette el láb alól. Lásd Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged. 1990. Universum Kiadó. 50 Az egyházmegyei papnevelő intézet (szeminárium) felállítására a tridenti zsinat kötelezte a püspököket. Egyes szemináriumoknak kisebb-nagyobb földbirtok-ja­vadalma is volt. 51 Opus vocationum: a papi hivatások gondozásának műve. 52 A budapesti Központi Szeminárium (papnevelő intézet) ősét 1648-ban alapította Nagyszombatban Lippay György érsek. II. József ezt államosította. 1790-től 1805-ig nem működött. Ekkor ismét megnyitotta kapuit, és itt nevelkedtek a pesti egyetem hittudományi karára járó papnövendékek. Az 1930-as években 80—100 növendéke volt. Az alapítványi helyeket az egyházmegyék szükséglete szerint osz­tották szét. Az intézménynek ekkor 8 594 kh. birtoka volt. Egyházi joghatósága a mindenkori esztergomi érsek. 53 nb.: nagybecsű. 54 A mise (szentmiseáldozat) a liturgikus rend szerint különféle lehet. A nagymisén a pap a hívekkel szembefordulva énekli a szentmise szövegét, míg a kismisén nem. A nagymiséhez mindig szentbeszéd (prédikáció) is tartozik. 55 háborús imperata: háborús kényszerítő körülmény, rendkívüli ok. Ti. a liturgikus naptártól függetlenül kötelező külön ima. 56 de Magna Hungarorum Domináról szóló imperata: a Magyarok Nagyasszonyához szóló könyörgés. 57 háborús facultások: a püspököknek a pápától a háborús rendkívüli körülmények idejére adott különleges felhatalmazások. 58 Végül is nem ez valósult meg, hanem főként a piaristák (Lénárd Ödön atya és társai) szervezésében a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége jött létre 1946 ele­jén, amely országos szervezet lett, és 1946—1948 között hatékony harcot folytatott az egyházi iskolák védelmében. 59 A Katolikus Népegyetem alatt az A. C. által sezrvezett iskolán kívüli népműve­lést (felnőttoktatást) kell érteni. Ez nem azonos a későbbi Katolikus Egyetem kezdeményezéssel. 60 modus vivendi: áthidaló megoldás. A franciaországi szeparáció a 20. század első évtizedében zajlott le, az állam és az egyház radikális szétválasztásával. Az Egye­sült Államok alkotmánya eleve a szeparációból indult ki. Hollandiában az 1880-as évek végétől szabályozták újra az állam és egyházak viszonyát, lehetővé téve a katolikus magániskolák állítását. 61 Pázmáneum: a Pázmány Péter által 1623-ban Bécsben alapított magyar papne­velő intézet. Elsősorban esztergom-főegyházmegyés papok nevelésére szolgált. Később más egyházmegyék is küldhettek növendékeket, akik a bécsi egyetem teológiai fakultását látogatták. Főhatósága a mindenkori esztergomi érsek. 62 Az állami alkalmazottak magatartását 1939-től kezdve felülvizsgáló bizottságok felállítását az 1945. január 4-i 15/1945. ME. sz. rendelet tette kötelezővé. Beresz­tóczyt így „igazolták". A nem-közszolgálatban álló egyházi személyek igazolását saját egyházi hatóságuk végezte el, éppen az ezen a konferencián elfogadott el­járás szerint. (Lásd a 22. napirendi pontot!) 63 kongrua: a lelkészi illetmény kiegészítése az „ülő" (congrua) mértékig. Általában a papság (lelkészkedő papság) havi fizetését értik alatta. Ez 1945-ig a katolikus egyház esetében három forrásból származott: az állami költségvetésből, a vallás­94

Next

/
Thumbnails
Contents