Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

alap jövedelméből ide fordított rész, és az egyházi nagyjavadalmasok által befizetett összegből. 64 kegyúri járandóság: a plébánia (lelkészség) kegyura által a plébánosnak (lelkésznek) folyósított járandóság, ami állhatott pénzből és természeti juttatásokból, (Kegyúr szinte bárki lehetett: magánszemély, község, testület, alapítvány, egyházi jogi személy vagy maga az állami kincstár stb.) 65 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 66 szeminárium segélye: a Központi Szeminárium és az egyházmegyei szemináriumok — átlagban megállapított növendékeinek aránya szerint — állami támogatást kaptak a VKM évi költségvetéséből. 67 Pintér László kanonok, a Katholisches Kirchenblatt szerkesztője, 1947-től a nagyváradi egyházmegye itteni részének vikáriusa. 1945 előtt a magyarországi katolikus németség náciellenes szerveződésének szorgalmazója, főként a legényegyletekben. 68 A felsoroltak közül csak kettő bizonyult életképesnek. A Szív c. újságot a jezsuiták alapították 1915-ben, és 1951-ig jelent meg. A Katolikus Szemle 1888-ban indult a Szent István Társulat folyóirataként. Az 1940-es évek végétől Rómában jelenik meg. Az itt említett Kereszt c. lap nem azonos a békepapok 1950-től kiadott ugyanilyen című lapjával. 69 A Kalász (helyesen KALÁSZ): a Katolikus Leánykörök Szövetsége a KALOT női megfelelője. Az 1930-as évektől vált a falusi leányok országos mozgalmává. 70 helyesen: passepartout, azaz mindenhová bebocsátást biztosító igazolvány. 71 A MADISZ: Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. A KALOT részt vett a MADISZ-ban, de abban nem oldódott fel, ezért 1946-ban feloszlatták. 72 A háború után egységes „szabad szakszervezetek" jöttek létre, amelyek monopolhelyzetbe kerültek. A keresztényszocialista szakszervezetek újjáalakítását a hatalom megakadályozta. A szabad szakszervezetek kommunista-szociáldemokrata politikai vezetés alatt álltak. 73 Lásd a 62. sz. jegyzetet. 74 Circ: circulare, egyházmegyei körlevél. 75 Ft.: Főtisztelendő. A magyar katolikus egyházban három fokozatú bíráskodás van: első fok: az egyházmegyei (püspöki) szentszék, a másodfokú: az egyháztartományi (érseki) főszentszék, ahová az egyháztartományba tartozó püspökségek (a suffragán egyházmegyék) szentszékeinek döntései ellen lehet fellebbezni, és a harmadfokú a prímási főszentszék, mint legfőbb hazai egyházi bírósági fórum. (Természetesen minden szinten lehet közvetlenül a pápai bírósághoz is fordulni!) 76 Az egyházközség a katolikus autonómia (önkormányzat) legalsó szintje, amely magában foglalja a plébániához tartozó valamennyi katolikusnak keresztelt hívőt. 77 C. J. C.: Codex Juris Canonici, az Egyházi Törvénykönyv, a Zs. T.: a Zsinati Törvénykönyv, ti. az egyházmegyei zsinat által hozott lokális döntvények. 78 de turno: turnusonként, csoportonként. 79 eldisponálás: intézkedés, ti. az ordinárius által hozott intézkedés a pap egyik beosztásból a másikba helyezésére, áthelyezésére. 80 A Katolikus Népszövetség 1907-ben alakult társadalmi szervezet a német Volksverein für das katholische Deutschland mintájára. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, az MTA lev. tagja. 1920—1935 között a jászjákóhalmi kerület kereszténypárti országgyűlési képviselője. 1937-től a felsőház örökös tagja. A Magyar Gazdaszövetség alelnöke. (1949-ben megfosztották akadémiai tagságától. 1951-ben a Grősz-perben 12 évi börtönre ítélték, és ott halt meg 1953-ban.) Strecke Ernő esztergom-főegyházmegyés pap, budapesti hittanár. 81 A trianoni határokon belül üresedésben két püspöki szék volt: az esztergomi érseki és a győri püspöki. A beleszólás azt jelenti, hogy a főkegyúri jog gyakorlásának 1918-tól való szünetelése után 1927-ben jött létre a magyar kormány és a Szentszék között egy ún. intesa semplice, amely szabályozta a magyar kormány beleszólási lehetőségét a Rómától függő stallumok betöltésébe. (Ti. előzetesen kikérték Budapest véleményét, tehát előzetes javaslattételre volt lehetőség.) 82 Miután a fegyverszüneti egyezmény értelmében az 1938-as határok álltak vissza, az egyházkormányzati egységeket újra szelték az államhatárok. A felsorolt egyházmegyék magyar papjai közül számosan az itteni részre menekültek, így állt elő a „felesleg". 83 A Magyar Kurir nevű katolikus kőnyomatos hírszolgálatot 1910-ben alapította Malcsiner Emil. 1914-től részvénytársaságként működött. 1945-ben szerkesztője Jámbor Dezső volt (1970-ig). A Magyar Kurir ma is megjelenik. 84 Á katolikus egyházközségek által kivetett adó, amelyet katolikus iskolai és kulturális célokra fordítottak. 85 A „pápai segélyakció" a Vatikán által központilag szervezett segély volt a hám