Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

25 Zsedényi Béla pártonkívüli ügyvéd, miskolci jogakadémiai tanár lett 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés három tagú elnökségének elnöke. (A Rákosi-korszakban koncepciós per áldozata lett.) 26 Vorosilov tábornok volt a SzEB magyarországi elnöke, s mint ilyen, a politikai főhatalom birtokosa (egészen az 1947-es békeszerződés érvénybe lépéséig). 27 A koalíciós pártokból szerveződő Nemzeti Bizottságok nem kormányrendeletre jöttek létre. Itt a 14/1945. ME. sz. rendeletről van szó (1945. január 4.) amely a közigazgatás újjászervezéséről szólt. 28 Kriston Endre c. püspök, egri általános érseki helynök. 29 A két püspök Mindszenty és Shvoy. Mindszentyt 1944. november 27-én tartóztatták le a nyilasok, Shvoyt pedig — Székesfehérvár visszafoglalása után — 1945. február 8-án tartóztatták le a visszatért nyilasok. A front Sopronban érte őket utol, és 1945. április l-jén szabadultak. (Ekkor az Isteni Megváltó Leányai soproni zárdájában őrizték őket.) 30 parciális: részleges, részbeni. 31 A belügyminiszter Erdei Ferenc (1944. december 22—1945. november 15.) 32 Balogh István szeged-alsóvárosi plébános, kisgazdapárti képviselő, az Ideiglenes Nemzeti Kormány államtitkára volt a sajtóügyek gazdája. Katolikus politikai napilap engedélyezése elől a kormány elzárkózott. (1944 végéig két központi katolikus napilap volt: a reggeli Nemzeti Újság és a délutáni Űj Nemzedék.) 33 A lakosságcserére és kitelepítésekre lásd Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945—1950. Bp. 1988. Kossuth K. A határokon túli magyarsággal szembeni atrocitásoknak inkább publicisztikai és művészi feldolgozása található. 34 A néptörvényszék alatt nyilván a népbíróságok értendők, amelyeket az 1945. január 25-i 81/1945. ME. sz. rendelettel állítottak fel. A közigazgatásról lásd a 14/ 1945. ME. sz. rendeletet. 35 A körlevelet közölte a Magyar Kurir, 1945. július 5-én. 36 A háború utáni hónapokban — a korábbi nyomvonalak mentén — a „katolikus közélet" kétpólusúvá vált. Az 1945 előtti politikai és közéleti magatartást folytatni akarók, zömmel az addigi "Keresztény párt és az Actio Catholica vezetői, illetve a kereszténydemokráciához közelítő, az antifasiszta ellenállással is kapcsolatban levő vagy abban részt vevő „haladó katolikusok" között feszültek az ellentétek. 37 Szekfű Gyula történész, egyetemi tanár volt a katolikus táboron belül a kereszténydemokrata irányzat talán legtekintélyesebb képviselője. Vele értett egyet a Kerkai vezette KALOT-mozgalom, valamint a szerveződő kereszténydemokrata párt többsége. 38 A. C: Actio Catholica (Katolikus Akció) a katolikus hierarchia által közvetlenül irányított szervezet, a világi katolikusok összefogására. Nálunk az 1930-as évek közepén szervezték meg. Alapegysége az egyházközség. A háború után lényegében csak a központ, illetve a budapesti szervezet működött. Élén a mindenkori hercegprímás állt, mint egyházi elnök, mellette volt világi elnök is. Bár az Actio Catholica politikamentes szervezet volt, óhatatlanul azonosult a korábbi korszak „hivatalos katolicizmusának" a rendszert támogató magatartásával. 39 Helyesen 1944 októbertől 1945 tavaszáig Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1949 februárig Demokrata Néppárt. A párt 1945 nyarán kettészakadt az előbb említett törésvonal mentén, a konzervatív csoport élén a pártelnök gróf Pálffy József, a haladó szárny élén Barankovics István, a párt főtitkára állt. Részletesen lásd Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944—1949. Bp. 1985. Kossuth K. 40 numerus clausus: zárt szám. itt arról van szó, hogy a koalíciós pártokon kívül más pártok működését nem teszik lehetővé. 41 Mihalovics Zsigmond esztergomi protonotarius kanonok, pápai prelátus, Bp.-herminamezei majd kolozsi-téri plébános, 1945—1948 között az Actio Catholica országos igazgatója. Nyisztor Zoltán szatmári egyházmegyés pap, szentszéki tanácsos, 1931-től 1944-ig a Magyar Kultúra c. folyóirat szerkesztője, ismert katolikus publicista, akinek szoros kapcsolatai voltak a szélsőjobboldali csoportokhoz is. Közi Horváth József győri egyházmegyés pap, 1935-től az A, C. országos titkára, 1939—1945 között országgyűlési képviselő az Egyesült Keresztény Párt (Keresztény Néppárt) győri mandátumával. Tóth László katolikus világi újságíró, a Nemzeti Üjság főszerkesztője. Az első három 1946—48 között emigrált, Tóth László a Mindszenty-per hetedrendű vádlottjaként került börtönbe, ahol 1951-ben meghalt. 42 Helyesen Sztójay-kormány. Kétségtelen, hogy nevezettek nem voltak sem kormányzati tényezők, sem hivatalnokok, így konkrét felelősségük nyilván nem lehetett. 93