Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

leginkább intranzigens legitimista tagja. Emiatt és a javadalom csődbevitele miatt 1936-ban lemondott. Címzetes érsekként élt a szombathelyi püspökség répceszentgyörgyi nyári rezidenciáján. 1944. március 30-án itt halt meg, amikor a részeg orosz katonák a püspöki nyaralót fosztogatták. 10 Br. Apor Vilmos győri püspököt (1941—1945) 1945. március 30-án lőtte le egy szovjet tiszt a püspöki palota pincéjének bejáratánál. A katonák bort és nőket követeltek, de a püspök nem engedte őket a pincében menedéket kapókhoz. Apor püspök sebeibe április 2-án a győri kórházban halt bele. Életrajzát lásd Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága. Szeged, 1990. Szt. Gellért Egyházi Kiadó. 11 Bubnics Mihály rozsnyói püspök 1939—1945. 12 Horváth Győző c. püspök, kalocsai nagyprépost, általános érseki helynök, a felsőház tagja. 1920-tól meghatározó szerepe volt a kalocsai főegyházmegye kormányzásában. 13 Angelo Rótta c. érsek, budapesti apostoli nuncius 1930—1945. Fontos szerepe volt 1944-ben az üldözöttek mentésében. A német megszállás, illetve a nyilas hatalomátvétel után is helyén maradt, hogy küldetését teljesíthesse. így de facto érintkezett velük. A jaltai megállapodás értelmében ezért a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SzEB) parancsára a magyar kormány 1945. április 4-én kiutasította Budapestről. 14 A 600/1945. ME. sz. rendeletről van szó. Az 1945-ös földreformnak nagy irodalma van, erre itt nem kívánunk kitérni. 15 A katolikus egyházi földingatlannal az egyes egyházi jogi személyek rendelkeztek mint a stallummal járó javadalommal. A javadalom tehát pl. a püspökség volt, a javadalmas a püspöki székben ülő megyéspüspök. Így neki kellett a javadalomból gondoskodnia a felsorolt intézményekről. (Bár esetenként ezeknek is lehettek saját javadalmaik.) Ha a birtokok egyetlen javadalmasa a megyéspüspök, úgy az egészből csak 100 kh. maradhatott. De ha a birtokokat szétírták volna az egyházmegyéhez tartozó egyéb egyházi jogi személy között (telekkönyvileg), akkor annyiszor 100 kh. maradhatott volna, ahány jogi birtokos van. Kárpótlásra végül is soha nem került sor. 16 Ilyen értelmű nyilatkozatot a püspöki kar 1918. november 20-i konferenciájában tett, akkor a Károlyi-féle földreformtervekkel kapcsolatban. 1919—1945 között ilyen értelmű kollektív nyilatkozat nem vált ismertté, és a püspökkari konferenciák jegyzőkönyveiben sincs nyoma. 17 nyilván helyesen: másik. 18 A püspöki kar világosan felismerte, hogy 1945-ben többről volt szó, mint a kormány által végrehajtott tervszerű földreform. Valójában agrárforradalom zajlott le, s ebből a püspökök főként a jogi bizonytalanságot konstatálták. 19 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztálya vezetőjének, Beresztóczy Miklós esztergomi kanonoknak közlése szerint az 1945-ös földreform során a katolikus egyház 699 195 kh. birtokát vették igénybe, és ebből a szántó 265 603 kh. volt. Felosztásra csak a szántó került, a többit gyakorlatilag államosították. (Ebből az erdőbirtok 300 000 kh. volt 1935-ben.) Lásd Beresztóczy Miklós: A VKM I. története. Bp. 1948. 107. old., és Gergely Jenő: A „gazdag egyház" gazdagsága. Adatok a katolikus birtokvagyon kérdéséhez a Horthy-korszakban. In: Agrártörténeti Szemle, 1986. 1—2. sz. 20 Kultuszminiszter gróf Teleki Géza (1944. december 22—1945. november 13.), miniszterelnök Dalnoki Miklós Béla (1945. december 22—1945. november 15.), földművelésügyi miniszter Nagy Imre (uaddig). 21 Kegyúri teher alatt itt azon plébániák (lelkészségek, filiák) fenntartását értjük, amelyeket valamely egyházi jogi személy alapított (fundált), s vállalta a működés és fenntartás anyagi terheit. (Épületek fenntartása, tatarozása, a plébános, lelkészek) fizetése stb.) 22 Egyházi nagy javadalmasoknak tekintették az érsekeket, a megyéspüspököket (szelt egyházmegye esetén az apostoli kormányzókat és helynököket), a székeskáptalanokat és társaskáptalanokat, a javadalmas apátokat és prépostokat, valamint a javadalommal bíró szerzetesrendeket, így a bencés, a premontrei, a ciszterci, a piarista és a jezsuita rendet. (Függetlenül a birtok nagyságától.) 23 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) I. ügyosztálya a katolikus ügyosztály volt, amely a katolikus egyház és az állam „közös ügyeivel" foglalkozott. Élén mindig egy esztergomi kanonok állt, aki élvezte a kormány és a prímás bizalmát. 1944—1947 között e poszton Beresztóczy Miklós kanonok állt, aki messzemenően élvezte Serédi, majd Mindszenty hercegprímás bizalmát is. 24 Plébániák, egyházi iskolák és más egyházi jogi személyek összesen 19 739 kh. juttatásban részesültek a földosztás során. Beresztóczy Miklós: Id. mű, 107. old. 92