Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

egyházra nézve XI. és XII. Pius pápáknak a hitlerizmussal szemben való állásfoglalása jelent. A maga részéről a levélre a következőket jegyzi meg: I. Hogy a Demokratikus Néppárt ügye

39 mint feneklett meg, nem tudja, csak azt tudja, hogy hónapok óta mozgatják, mozgatói számtalan ígéretet kaptak a párt engedélyezésére és még sincs meg ma sem. Akik leghangosabban kiabáltak a numerus clausus

40 ellen a múltban, azok most görcsösen ragaszkodnak hozzá a pártéletben. Nem tartja ezt szerencsétlenségnek: ellenkezőleg! II. Nem hajlandó a múltban érdemeket szerzett embereket kivégezni, csak azért, mert nem tetszenek azoknak, akikkel a múltban szemben álltunk és tulajdonképpen ma is szemben állunk. Gondol itt Mihalovicsra, Nyisztorra, Közi Horváthra, Tóth Lászlóra.

41 Az antidemokratikus beállítottság vádja mind a négyükkel szemben nevetséges és teljesen légből kapott. Viszont a nácizmussal és ennek magyar kiadásával senki sem állott élesebb ellentétben, mint Közi-Horváth, Nyisztor és Tóth László. Azt is tudja mindenki, hogy a Sztójai kormány

42 zsidóellenes intézkedéseiben nem volt részük. Azt viszont, hogy fajtájukat jobban szerették, mint a zsidókat és ennek kifejezést is adtak, senki rossz néven nem veheti tőlük. Ha ez antiszemitizmus, akkor ő is antiszemita volt, az ma is és az lesz a jövőben is, jobban mint valaha. Mert zsidó honfitársaink a közelmúlt eseményeiből semmit sem tanultak. Mai szereplésük mindenre jó, csak arra nem, üogy megkedveltessék magukat. Azért sem ítélheti el nevezetteket, mert antikommunisták voltak. Ha átmenetileg a közszerepléstől tartózkodnak, jól teszik, de azt ne kívánja senki, hogy a püspöki kar végezze ki őket egyáltalán nem biztos pillanatnyi előnyökért. Ugyanezt kell mondania Dr. Váczy Gyula székesfővárosi tanácsjegyző és Bácsalmási István mezőgazdásznak az Emericana Nagyrendje Ifjúsági Vezérének

43 közös emlékiratára is, amely módszer, ütem és személyi változásokat sürget. Dr. Drahos János káptalani helytartó indítványozza, hogy az A. C. nagyfontosságú sajtószakosztálya élére valami ideiglenes elnökhelyettes állíttassék. Az egri érsek az indítványhoz csatlakozva ajánlja, hogy az elnöklő kalocsai érseket bízza meg a püspöki kar, hogy mint prezidens elnökhelyettest állítson az Á. C. sajtószakosztálya élére. A püspöki kar így határoz. III. Téved a levélíró, ha azt hiszi, hogy azon oldalon, amely nevezettek szereplését elítéli

44 túlságosan lelkesednek XI. és XII. Pius pápáért. Az egyik szövetséges hatalom sajtójában már hónapokkal ezelőtt mozgalmat indítottak az ellen, hogy a Szentatyát a békekonferencián szóhoz juttassák. Aki kiegyezett a fasizmussal (lateráni egyezmény) és konkordátumot kötött Hitlerrel

45 — mondják — az nem szólhat bele az új világrend kialakításába. Az A. C. ügyeiről egyébként az egri érsek úr hivatott nyilatkozni.

46 Dr. Czapik Gyula érsek az A. C.-nál a bajok gyökerét abban látja, hogy az alapprineipiumnál van eltérés. Az A. C. ugyanis az egyháznak teljesen politikamentes külső képviselete. A felszólalók politikai frontot akarnának, pedig politikai szerepléstől mindig óvta az A. C. vezetőségét a boldogult hercegprímás. Mi nem hagyhatjuk cserben az A. C. embereit, nem végezhetjük ki őket. — Csinálják meg mások a politikai frontot! Álljanak ki! A megoldási mód helyes. De amíg az A. C-nek elnöke nincs, az A. C. ügyében ne gazdálkodjunk. Ha valaki sokat dolgozik, hibát is követhet el. Tehát Mihalovicsot nem gáncsolhatjuk el. Wünescherre pedig azt kell mondanunk, hogy ő kereskedő volt.

47 Ami Nyisztort illeti, róla csak annyit, hogy működése az A. C-ben oly csekély volt, hogy egyetlen felszólalásáról tud csak. 8. Szóvá kell tenni még egy sajnálatos jelenséget a kat. oldalon. Az egyik napilapban olvasta április legvégén Schlachta Margitnak egy nyilatkozatát ar80