Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

ról, hogy hány üldözött zsidót mentettek meg a letűnt rezsim alatt. Hogy üldözött felebarátainknak segítettek, az rendben van, de az eszközök, amelyekkel ezt tették és amelyekkel most eldicsekesznek, feltétlenül elítélendők. Schlachta elmondja, hogy a szoc. testvérek

48 saját okmányaikat adták oda védenceiknek, hamis okmányokat szereztek a számukra és éjjeleken át magoltatták velük a hamis adatokat. Egy hétre a jezsuitákról, nevezetesen P. Reissről mondott el ugyanilyeneket a Reggeli újságban egy Mezőfi nevű úr, aki ugyanakkor nagy dicsérő igyekezetében alaposan kompromittálta P. Railet és P. Jánosit.

49 Jó lesz ezökre a dolgokra ügyelni és hasonlóknak elejét venni. A cél nem szentesíti az eszközöket. És hát ami ma érdem egyesek szemében, az holnap esetleg már nem az, sőt ma sem az mások szemében. Már is hallott olyan hangokat, hogy hol vannak a papok és szerzetesek ma, amikor nem zsidókat, hanem keresztény embereket kellene megmenteni? 9. Arra az esetre, ha igénybejelentéseinket intézményeink fenntartására nem honorálják, valami egyöntetű eljárást kellene megállapítanunk legalább szemináriumaink fenntartására.

50 Az egyik mód lehetne a gyűjtésnek valamilyen formája, a másik az Opus vocationum

51 erősebb kiépítése vagy egyházi adó. Az áldozatkészség híveinkben, úgy látszik, megvan. Hallotta pl. hogy a budai Szent Imre-templomban a perselypénz hetenkint 6—7000 pengő. Erre vonatkozólag kéri a pp. kar szíves véleményét. A kérdéshez az egri érsek hozzászólva jelenti, hogy megbízta a szemináriumi rektort, hogy számítsa ki és a plébániák közt ossza fel a szeminárium fenntartásának költségeit. A plébániák a rájuk kirótt összegnek dupláját, sőt némelyek többszörösét ajánlották meg. Az elnöklő érsek felteszi a kérdést, hogy a jövő költségvetésbe beállítsák-e a „seminaristium" címet? A püspöki kar úgy dönt, hogy egyelőre nem hoz általános határozatot. 10. Dr. Drahos János káptalani helytartó indítványozza, hogy a Központi Szeminárium

52 alapítványi helyeit okvetlen be kellene tölteni. Az egyes egyházmegyék által betölthető helyek számáról a szemináriumi rektor értesíti az Ordináriusokat. — Indítványozza továbbá, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, köteleztessenek a növendékek arra, hogy a tartásdíj egyharmadát természetben vigyék a szemináriumba. A tartásdíj többi részét pedig a birtok hozama, illetve az Ördinárium pótolja. A püspöki kar így határoz. 11. Az A. C. országos elnöksége május 5-iki kelettel a következő kérést, ill. előterjesztést tette: „Az Actio Catholica Hitbuzgalmi szakosztálya ismételten foglalkozott a most kívánatos pasztorális teendők kérdéseivel s az ott kialakult javaslatokat mély tisztelettel tárjuk Nagyméltóságod elé, kérve, hogy amelyek nb.

53 ítélete szerint elfogadhatók, kivitelüket egyházmegyéjében elrendelni kegyeskedjék. 1. Előnyösnek tartanok, ha a lelkészkedő papságot élőszóval informálnók pasztorális teendőik mai kívánalmai felől. Ott ahol a közlekedés lehetővé teszi, ezt alkalmas előadók kiküldésével lehetne elérni. Fontos az előadó személyének kiválasztása, mert neki csakis pasztorális témákat, a hitélet ápolását szabad előadni és ügyelnie kell arra is, hogy a papok csakis a hitéleti témákról tárgyaljanak, minden mást elhagyva és elkerülve. Az egyházmegyéket közlekedési gócok szerint lehetne beosztani és a papságot nem nagy csoportokban, hanem inkább 81