Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

tásért, amelyet részéről mindig tapasztalt, ő viszont a püspöki kar háláját fejezte ki neki és egyben megkérte, hogy tolmácsolja a Szentatyának törhetetlen ragaszkodásunkat és hűségünket. A távozó nuncius úr ráruházta azokat a rendkívüli felhatalmazásokat, amelyeket arra az időre kapott, amíg az apostoli Szentszékkel az érintkezés lehetetlen. Erről az ordináriusokat értesítette. d) A háború vihara átzúgott fölöttünk, egyházi vonatkozásban könnyebben, mint ahogyan vártuk. Azokra a felhatalmazásokra, amelyeket a múlt év nyarán az apostoli Szentszéktől kaptunk, csak annyiban volt szükségünk, amennyiben a közlekedési állapotok miatt a lelkipásztorok az egyházi főhatóságokkal, ezek pedig az apostoli nunciussal nem tudtak érintkezni. A vallás gyakorlását, a papok szabad mozgását, az istentiszteletek megtartását a vörös hadsereg mindenütt biztosította. Ezt készségesen és köszönettel ismerjük el. Kilengések: egyházi személyek bántalmazása és templomi fosztogatások fordultak ugyan elő, de meg kell állapítani, hogy ezek egyéni akciók voltak és a parancsnokságok szándéka, sőt kifejezett parancsai ellenére történtek. Szomorúbb a helyzet a trianoni határokon túl fekvő és 1938. után az anyaországhoz visszacsatolt területeken. Itt sok helyen a bosszú dolgozott, amely papok meggyilkolásában és kiutasításában is megnyilvánult. Pontos adatokat ezekről alig lehet kapni, mert az ezekkel a területekkel való érintkezés 'majdnem lehetetlen. e) Régen a háborúkat járványok követték. Az újabb háborúk velejárói a forradalmak. Hazánk is forradalmi lázban ég. A forradalmi lázban olyan intézkedések születtek meg máris, amelyek alapjaiban rázták meg állami és társadalmi életünket és a legsúlyosabban érintik az egyházat. Decemberben ideiglenes nemzeti kormány alakult Debrecenben, amely fegyverszünetet kötött a szövetséges hatalmakkal, majd nemzetgyűlést hívott öszsze, amely az addig felszabadított városok kiküldötteiből állott. A falvak népe, ahogy ezt azóta az illetékesek nyíltan beismerték, nem volt képviselve, nem is lehetett, hiszen a viszonyok minden választást lehetetlenné tettek; de a városok sem voltak képviselve 'mind. Kalocsán pl. csak január közepe táján értesültek arról, hogy nemzetgyűlés volt vagy van. Az ember joggal hihette, hogy egy ilyen alapon létrejött nemzetgyűlés és e

9V tyy alakult kormány csak szükségintézkedéseket fog tenni: felszámolja a fasizmust, helyreállítja a rendet, nyugalmat, közbiztonságot és igyekszik megindítani a termelő munkát. Ehelyett 'mi történt? Az ország egész jövőjét érintő mélyreható intézkedéseket tettek. Mindenekelőtt átvették a nyilas jelszót, hogy „a föld azé, aki megmunkálja" és a legroszszabb időben egy fenyegető éhínség küszöbén beledobták a közvéleménybe a földosztás gondolatát, amivel alaposan megzavarták a mezőgazdasági munka menetét. Azután a nép megkérdezése nélkül, tehát az állandóan hangoztatott demokratikus elv felrúgásával, megalkottak egy földosztó rendeletet

1

'

1 és amikor az ország lakosságának az a rétege, amely szereti a földet és eddig is abból élt, nem reagált rá, erőszakkal keresztülhajtották azt és odaadták a földet olyanoknak, akiknek a megmunkáláshoz sem tudásuk, sem anyagi erejük nincs. Ez a rendelet — törvénytelensége és egyéb igazságtalanságai mellett — a legsúlyosabban érinti a kat. egyházat, amelynek összes intézményei máról holnapra elvesztették anyagi bázisukat. Az a 100 hold, amelyet a püspököknek meghagy, a megélhetésre is kevés; miből tartsuk fenn az egyházmegyei hivatalt, székesegyházunkat, szemináriumunkat, tanítóképzőnket és egyéb iskoláinkat? A rendeletben kilátásba helyezett kártalanítás írott malaszt, mert az állam csak az ország teherbíró képessége szerint fizet, márpedig Magyarország belátható időn belül nem lesz abban a helyzetben, hogy fizetni tudjon.

15 A kártalanítási összeg egyébként is nevetségesen csekély: a kataszteri tiszta jövedelem 74