Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Ujváry Gábor: 'Magyarországi utazásom életem egyik legnagyobb élménye volt': Johann von Leers beszámolója 1942 szeptemberi magyarországi előadókörútjáról / 60–68. o.

területét akarják. Szlovákiát is legalább protektorátusként birtokolni kívánják. Többször hallottam azt is, hogy Horvátországban újabban a Magyarországgal való újraegyesítés áramlatai érezhetőek. Magyarország mellettünk tanúsított aktivitása attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk — egyáltalán akarjuk-e — teljesíteni a magyarok szívbéli revíziós óhajait. Bizonyos, hogy egy „kis falat" is éveken át erősítené a magyarok Németország melletti kiállását. Belpolitikai szempontból a népi németek problémája veszélyes módon megmételyezi Magyarország és Németország viszonyát. Esp bajtárs is bevallotta, hogy a népi németek nem elhanyagolható hányada minden alkalommal, ha a magyar hatóságok vagy bíróságok előtt képtelen akaratát érvényesíteni, megkísérli, hogy német birodalmi szerveket mozgósítson. Német célokra történő gyűjtéseknél ellenben a magyarországi németek adakozókedve gyakran nevetségesen szerény. Sok népi német szívesen elfogadja azokat a különleges előnyöket, melyekkel a magyarok meg akarják őket nyerni, azután — hogy még ennél is többet csikarjanak ki — újra német birodalmi szervek mögé rejtőznek. Még nekem is föltűnő volt, hogy mind a Csehszlovákiától, mind a Romániától visszacsatolt területeken a népi németek rögtön azt mondták, hogy a cseh-, illetve a román-éra alatt jobban érezték magukat. Ez sok esetben igaz is lehet — de mit szólnánk mi, németek ahhoz, ha egy idegen népcsoport Németországban: Posen környékén, Elzász-Lotaringiában, vagy Eupen-Malmedyben állandóan azt bizonygatná, hogy a versailles-i szisztémában, lengyel, francia, vagy belga uralom alatt élve mennyivel jobban érezték magukat!? Ugyanígy a magyarokat is rettenetesen bántja a németek ilyesfajta viselkedése; főképp azért, mivel ebben nyílt ellenszegülést látnak további revíziós követeléseikkel szemben. A magyarországi népi németek többsége kis- és középpolgár, paraszt vagy szakmunkás. Száz év óta mindnyájan — csak korábban „liberálisokként", ma pedig nemzetiszocialistákként — idegenkednek a magyar államnak a magyar nemesség révén gyakorolt hatalmától, és emiatt szeretnék szociális téren fölemelni a magyar néptömegeket. Ebben viszont a magyar nagybirtokosok az embereik „fölheccelésére" tett kísérletet vélnek fölfedezni. Így nemzetiszocialista álca mögött folytatódik az elmúlt évszázad állóháborúja. Ebben a zsákutcába torkolló és elmérgesedett helyzetben mindkét félen csak valami becsületes megoldás segíthet. Ennek érdekében Esp bajtárs azt tartaná a legjobbnak, ha megegyeznénk Magyarországgal, hogy a Birodalom a magyarországi népi németeknek — ha lemondanak magyar állampolgárságukról — megadja a birodalmi állampolgárságot. Ebben az esetben a népi németek, mint birodalmi állampolgárok teljesíthetnék német állampolgári kötelezettségeiket és a Birodalom közvetlen védelme alatt állnának. Azokat pedig, akik a birodalmi állampolgárságot elutasítanák, nyugodtan a sorsukra kellene hagynunk, akárcsak az emigránsokat. Ök azt tehetnék, amit csak akarnak, nekünk azonban — mivel ők nem kívántak birodalmi állampolgárokká válni — nem kellene törődnünk velük. Ezzel eltűnne a magyarosítás veszélye, mert a németek nem törekednének többé a magyar hivatalok elnyerésére — ezáltal magyarosodtak el idáig. A magyarországi németség így megszűnne magyar belpolitikai tényezőként hatni és ezáltal azonnal megnyílna az út Magyarország uralkodó rétegével, a dzsentrivel való kiegyezés felé. A Német Birodalomnak pedig igen erős birodalmi németség állna rendelkezésére Magyarországon, melyben igazán megbízhatna. A mindenki számára kedvező megoldás nagyszámú bánáti sváb parasztgyereknek a Waffen—SS-be való besorozásával és — ezzel egyidejűleg — számukra a birodalmi állampolgárság biztosításával lenne elkezdhető. Űgy érzem, kétes értékűek azok a német kísérletek, melyek Magyarországra kívülről és mindenek előtt az alsóbb rétegek körüludvarlásával próbálnak szociális refomokat ráerőszakolni. Magyarországon egyértelműen szükséges 66