Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - Szögi László: Adatok a Habsburg monarchián belüli egyetemi peregrináció történetéhez, 1790–1850 / 13–40. o.

kedne, ha figyelembe vettük volna a Bécsben vagy másutt született, általában magyar arisztokrata családból származó hallgatókat. E kb. 15 fő adatai azonban, az egységes feldolgozási módszer érdekében nem szerepelnek a táblázatokban. A magyarországiak viszonylag nagy beiratkozási arányát reálisabban ítélhetjük meg, ha a kimaradók arányát is megvizsgáljuk. A beiratkozottak több mint 53%-a nem fejezte be az Akadémiát, hanem néhány év tanulás után kimaradt. Közülük néhánynak a nevével a Selmeci Akadémia hallgatói között találkozhatunk, mások a bécsi Polytechnikumba, majd az Egyetemre iratkoztak be, tehát nem hagyták el a műszaki pályát, de a polgári életben helyezkedtek el. Sok hallgató életútját még nem tudjuk nyomon követni, ez is további kutatást igényel. A magyarországi kadétok földrajzi megoszlásáról annyit mondhatunk, hogy a már említett nagy létszámú erdélyi (főleg Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó városából származó) hallgatók mellett sokan jöttek a nyugati vármegyékből, elsősorban Pozsony, Sopron, Zala, Vas és Győr megyékből. Feltűnő még a délvidéki, bácskai, bánáti, részben szerb és német nemzetiségű lakosság nagyobb arányú szereplése. A hallgatók társadalmi rétegződése szempontjából nem meglepő, hogy a nemesi származásúak nagy többségben vannak, mintegy kétszer annyian, mint a nem nemesek. Kezdetben szinte csak a magyar arisztokrácia és katonatisztek gyermekeit Íratták be az Akadémiára, az 1810-es évek végétől fokozatosan emelkedik a nem nemesi származásúak aránya. Jellemző, hogy a nemesi származású hallgatók nagyobb arányban lépnek ki végzés előtt az Akadémiáról, mint az egyéb családok gyermekei. A pályához való kötődés legerősebb a katonacsaládból származóknál, ők csaknem 57%-ban befejezték az Akadémiát. Az Akadémia hallgatói között a magyar tudomány és hadtörténet kiválóságai is megtalálhatók. A legismertebb Bolyai János, aki 1818-ban iratkozott be az intézetbe, s aki később a nem euklideszi geometria egyik első kidolgozója lett. A szabadságharc magyar honvédseregének számos tisztje is az Akadémián tanult, köztük Török Ignác, az Aradon kivégzett 13 tábornok egyike. A történelem érdekes találkozása, hogy a budai vár védelmében 1849-ben elesett, debreceni születésű, de magát svájcinak valló Heinrich Hentzi császári tábornok is a bécsi Hadmérnöki Akadémia hallgatója volt. e) A bécsi Konzuli Akadémia A bécsi tanintézetek között speciális helyet foglalt el a szintén még a 18. század közepén, 1754-ben alapított Keleti Nyelvek Akadémiája, a K. K. Akademie der Orientalischen Sprachen. Az intézet célja eredetileg egy olyan állandó tanfolyam szervezése volt, ahol a török birodalommal való kapcsolatok intézéséhez a megfelelő diplomáciai és nyelvi jártassággal rendelkező szakembereket képezik ki. A nyelvi tanfolyamként induló iskolából fokozatosan a Habsburgmonarchia diplomata- és konzulképző akadémiája lett. I. Ferenc császár — korszakunkban — 1812. szeptember 25-én új tantervet hagyott jóvá az intézet számára, amelyet 1833-ban Metternich javaslatára kifejezetten jogi-diplomáciai jellegű tanfolyammal bővítettek. Az intézet később Keleti Akadémia, majd 1898tól Konzuli Akadémia néven működött.

18 Az Akadémia eredeti hallgatói nyilvántartásai a vizsgált időszakból nem maradtak fenn, így csak az 1904-ben kiadott, szűkszavú jubileumi emlékkönyv névsorából tudunk bizonyos következtetéseket levonni.

19 E különleges célokat szolgáló főiskolára csak igen korlátozott számban vettek fel hallgatókat, s korszakunkban kizárólag az arisztokrácia soraiból. 1790 és 1850 között 140 hallga24