Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - Szögi László: Adatok a Habsburg monarchián belüli egyetemi peregrináció történetéhez, 1790–1850 / 13–40. o.
SZÖGI LÁSZLÓ Adatok a Habsburg-monarchián belüli egyetemi peregrináció történetéhez 1790—1850 A külföldi egyetemjárás változásai Kelet-Közép-Európában a 19. század első jelében A francia forradalomtól az 1848—49-es európai tavaszig terjedő hat évtized óriási változásokat hozott és érlelt a kontinens államaiban. A Hobsbawm által „forradalmak korá"-nak nevezett időszak 1 az európai, és különösen a bennünket közelebbről érintő kelet-közép-európai régió felsőoktatását is alaposan átrendezte. Tulajdonképpen az európai nemzetek születésének időszaka ez, és az a politikusi és tudós generáció, amelyik később végrehajtója, vezetője lesz a változásoknak, ebben az időszakban gyűjti ismereteit, tanul a régió hazai és külföldi egyetemein, így érthetően nem érdektelen annak az egyetemi rendszernek a vizsgálata, amely nevelője az új közép-európai értelmiségnek. Emellett arra is utalnunk kell, hogy ebben a korszakban kezdődik meg új társadalmi rétegek bekapcsolódása a felsőoktatásba, alapvetően módosítva a korábbi hallgatói rétegződést. Hasonlóan érdekes az egyetemjárás tendenciáinak megváltozása, a reál és egyéb szaktudományok előtérbe kerülése és új egyetemi központok kialakulása. Az egyetemhálózat változásai A 19. század elején Európa szinte minden államában jelentős egyetemi reformok zajlottak le. Az előző század második felében a felvilágosult abszolutizmus jegyében még a sokáig továbbélő késő középkori struktúrát váltották fel az állami irányítású, központosított felsőoktatással. Pombal portugál reformjaitól Van Swieten ausztriai egyetempolitikái javaslatáig igen hosszú névsort állíthatnánk össze. A francia forradalom következtében további korszerűsítések tervei körvonalazódtak. Napóleon francia egyetemi reformja, de különösen Humboldtnak Poroszországban megvalósított elgondolásai már egy modern, kutatással és oktatással egyaránt foglalkozó, új módszertani elemeket is alkalmazó egyetemi rendszer lehetőségét rajzolták fel. Az egyetemi rendszer elkerülhetetlen reformja a struktúra, az egyetemhálózat radikális változtatását is szükségessé tette. Mindez azonban másként jelentkezett Közép-Európa eltérő helyzetben lévő három soknemzetiségű birodalmában. Németország A napóleoni háborúk során átmenetileg francia befolyásolás alá került, széttagolt Németországban, ahol az egykori egységet szimbolizáló német-római császárság is megszűnt, az egyetemek számának radikális csökkentésére került sor. 2 13