Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Molnár András: Deák Ferenc mint "mezei gazda" / 32–43. o.

Orbányosfá. A gazdálkodást így már.eleve megnehezítette a két birtokesöport közötti, mintegy>40 kilométeres távolság. A Deák birtokok talaja zömében agyagos vagy homokos volt, kisebb részben folyó- és patakvölgyekbeh, nagyobb részt pedig: az azokat környező dombokon terültek el. A domboldalakba a lezúduló csapadék; vízmosásos gödröket vájt;.a völgyekben fekvő réteket,, szántóföldeket pedig szinte évről évre elöntötte a szabályozatlan folyók, patakoké árvize. -Ezek a földrajzi adottságok, nem kedveztek a szántóföldi gazdálkodásnak, sokkal .inkább.'-az állattenyésztést és a szőlőművelést tették lehetővé. A kortársak megítélése szerint a Deák birtokok legtermékenyebb .részei mindenütt a rétek voltak. Jól jövedelmeztek, és--viszonylag jó minőségű bort adtak a szőlő-: hegyek is, míg a dombos, gödrös szántóföldeket kevésbé tartották termékeny-. hék. A szántóföldeket a háromnyomásos gazdálkodással művelték meg, az őszi és tavaszi vetés mellett ugart is: hagytak..

15

:.. ;_. ;•... .-.. .. :: w' Zala megye

; nemeseinek 1835-ös (legrészletesebb reformkori), vagyonbeeslése — nem tudjuk pontosan, miért ^.csaka Deák család kehidai, koppányi és söj~ töri birtokait -.tartalmazza. 'Hiányzik:, a tófej i, nernesápáti, orbányosfai és felsőkustányi.javaksösszeírása.vMiütán ,azonban.-a.későbbiek során csupán a felsőkústáhyí részbirtokról .vannak adataink,, feltételezhető; hogy _a többi kisebb .birtoktestet időközben eladta (vagy közelebbire cserélte?) a család. Egyelőre a búv, tökeladásoknakt nem bukkantunk: a nyomára, ellenben igazolni tudjuk néhány kisebb birtok megvételét, Így 1824-ben.; Felsőkustány és Köveskut határában 3:000 forintért, 1841-ben. pedig Kehida, Söjtör és Tófej határában 2 000 forintért vásároltak részbirtokokat.

16

,.= ..••;- ;;

: :,Az 1835-ös vagyoriösszeírás elemzésénél;meg kell jegyezni, hogy mind. a birtokok nagyságára, mind az .éves .jövedelemre vonatkozó, adatok becsültek; (megyei, „kulcs" szerint készültek);, így természetesen, pontatlanok is. (Lásd 1. sz. -melléklet.). Ezért nem...önmagukban az adatok értékesek, hanem az a hozzáve-* tőleges arány, amely fezek'- alapján, az egyes művelési ágak .és jövedelemforrások között:.; felállítható. (yégsősor.pn maga a jövedelemszerkezet).

17

, (Lásd 2i sz. melléklet.) <• ,--,,-..; ; -,. ..;•_ . . .. *_.' .. : ,-•'.:>. ••/ : Látható, hogy-a kb..3,318 ezüstforintra (8 255 váltóforintra) tehető éves jövedelem —r amelynek ,74%-át .Kehida, 20%-át Söjtör és 6%-át Koppány adta— nagyjából fele-fele arányban, származott az úrbéres és a majorsági bevételekből. A Deák; család jogvédelme valamivel nagyobb mértékben függhetett a jobbágyok és zsellérek pénz-vés terménybeli szolgáltatásaitól, mint a majorság termelékenységétől, A mintegy 1872 holdas,, majorsági birtok művelési ágak .szerinti megoszlása a következő volt: 700 hold (37,4%) erdő, 700 hold (37,4%) legelő, 344 ;hold' (í8,9j?o)|szántó, és 128" hold (6,8%) rét.,A majorság 3/4. részét kitevő erdő és legelő a majorsági jövedelem alig 1/4-ét adta, amint egy l/5-nyi szántóból a majorsági jövedelem kb. 2/5-öd része, a nem egészen 1/8-nyi rétből pedig a jövedelem 1/4-e .származott, . . ^ A korszerű allodiális (nagyüzemi) gazdálkodás egyik előfeltétele az elkülönözés és.tagosítás, végrehajtása lett voln%

:

erre azonban a Deák birtokok közül ajQbbágyfelszabadítás, (1848) előtt kizárólag 'Söjtör ön került sor. A, söjtori jobbágyok még 1837 augusztusában egy; megyei bizottság kiküldését kérték, a „jobbágyi állományoknak a földesurakétól leendő elkulönözésére". A tagosításra végül a; söj töri úriszék előtt 1840 augusztusa és novembere között tárgyalt „úrbéri szabályozó per" során került sor. Á per iratai a "helytartótanácsnál is megfordultak, amíg

f kisebb korrekciók árán 1843-ban közmegegyezéssel zárult az: ügy. A; legelőhasználat kérdésében ugyan még három évig folyt egy kisebb vita, de 1346 nyarán ezt

:

. is rendezték.

18 Söjtör 1844. május 3Ö-án hitelesített úrbéri birtokkönyve szerint, a. Deák család allodiális birtoka a tagosítás és elkülönözés után az; alábbiakbpl állt: (Lásd 3. sz. melléklet). •.,.-_, 35