Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Molnár András: Deák Ferenc mint "mezei gazda" / 32–43. o.

valamelyik családtagnak kellett magára vállalnia, így lett a család „feje" az akkor alig 22 esztendős Deák Antal. Az 1811. február 3-án kelt haszonbérleti szerződés értelmében bérbe vette testvéreitől a család birtokait 6 esztendőre évi 16 000 forint lefizetése ellenében. A szerződés kiemelte, hogy a legfontosabb teendő a javak tehermentesítése, ezért az éves várható jövedelem % részét, mintegy 12 000 forintot az adósságok és kamatok kifizetésére kell fordítani, a maradék 4 000 forintot pedig a négy testvér között kell egyenlő arányban felosztani. A szerződés a továbbiakban részletesen előírta még a bérlő kötelességeit (pl. számadás készítése), a közös terhek viselésének módját stb. A Deák család közös gazdálkodásának és jövedelemelosztásának rendjét ettől kezdve ilyen haszonbérleti szerződések határozták meg. Az alapszerződés érvényességét 1852-ig -—kisebb-nagyobb módosításokkal — összesen nyolc alkalommal újították meg. .. 1813 februárjában — tekintettel az időközben történt devalvációra —a haszonbér összegét évi 8 000 váltóforintra szállították, le, amelynek fele illette a testvéreket, felét pedig a közös költségekre fordították. 1817 februárjában visz-?. szaállították a 16,000 forintos bérleti díjat, és. az 1811-ben megállapított elosztási módot. 1821 februárjában 10 000 forintra szállították le a bérletet, ebből 4,000 lett, a testvéreké, 6 000-et pedig a közös terhekre tettek félre. 1825. január l-jétől — immár Ferenc és Antal közösen — évi 8 000 váltóförintért bérelték a birtokokat, ennek felét á közös költségekre fordították, felét pedig szétosztották. Ezt a szerződést erősítették és újították meg 18.29, majd 1832 áprilisában is. 1836 júniusától a közös költségekre csupán 2 000 forintot fordítottak, így a testvéreknek fejenként 1 500 forint jutott. Deák Antal halála (1842. június 20.) után a jövedelmek elosztása csak annyiban módosult, hogy az eddig Antalra eső részt háromfelé osztották, így a testvérek ezentúl fejenként 2 000 forintot kaptak. Ez a jövedelemelosztási mód volt érvényben egészen az 1852-es birtokmegosztásig. 1811. február 3-tól 1824. december 31-ig egyedül Deák Antal, 1825. január l-jétől Antal haláláig Antal és Ferenc együtt, a továbbiakban pedig Ferenc volt a család birtokainak bérlője.

11 1811. februárjától 1842 júniusáig — mint a legidősebb testvér — Deák Antal volt tehát a család „feje", és hivatali elfoglaltságai, (országgyűlési követsége), valamint gyógykezelései kivételével a gazdaság vezetője is. A családot közelről ismerő rokon, Nedeczky István így jellemezte Deák Antalt: „kitűnő gazda volt, szigorú rendet tartott. A két nővérnek férjhezmenetelök után, a birtok jövedelméhez mért arányos részt, vagy kikötött haszonbért [...] pontosan fizette, ;

s a jószágon öröklött terheket majd mind egy szálig tisztázta,"

12 Való-r ban igaza lehet Nedeczkynek, mert pld. 1819 szeptemberében azt olvashatjuk a gyámi.választmány jegyzőkönyvében, hogy a Deák árváknak „semmi capitalissai" (tőkepénzei) nincsenek ugyan, de „az adósságuknak már nagyobb része interesekkel (kamatokkal) együtt kifizettetett".

13 A Deák család megbízhatóságára, hitelképességére jellemző, hogy idősebb Deák Ferenc halála után mindössze egyetlen alkalommal, 1808. május 5-én tábláztak be ellenük (egy 2 000 forintos) adósságot. Á későbbiek során, ha vettek is fel hitelt, a hitelező nem tartotta fontosnak a betáblázást, nyilván azért, mert a Deák család „jó adós" volt, pontosan visszafizethette a kölcsöntőkéket és azok kamatait. (így pl. Deák Antal már 1814-ben visszafizette a nemesi pénztárból az apja által kölcsönvett 8 0QO forintot.)

14 \" •A birtokok, amelyeket idősebb Deák Ferenc 1808-ban örökül hagyott gyermekeire, két nagyobb csoportban feküdtek. Az egyik a Válicka patak völgyében Zalaegerszegtől délre; Söjtör és Tófej. A Hertelendy (nagyanyai)-örökség nagyobbik része Zalaegerszegtől keletre a Zala folyó völgyében volt: Nemesapáti, Koppány, Kehida, Felsőkustány, valamint a tőlük kissé távolabb fekvő 34