Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Fórum a magyar levéltárügy időszerű kérdéseiről / 101–107. o.

Fórum a magyar levéltárügy időszerű kérdéseiről 1992. február 6-án a Magyar Levéltárosok Egyesülete fórumot rendezett az Űj Magyar Központi Levéltárban. Az összejövetelen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumból Kálmán Attila politikai államtitkár, Bodó Sándor főosztályvezető, Perlik Pál főosztályvezető és Molnár József osztályvezető vettek részt. A rendezvény célja az eredeti terv szerint a Magyar Országos Levéltár és az Üj Magyar Központi Levéltár egyesítéséből adódó feladatok megvitatása volt, azonban a téma az önkormányzati levéltárosok kérésére és a feszítő általános levéltári problémák hatására kibővült a szakterület helyzetének és aktuális kérdéseinek áttekintésére. Á fórumra előzetesen kérdéseket lehetett benyújtani, amelyek köré csoportosították a minisztérium képviselői válaszaikat. A népes hallgatóságot Erdmann Gyula, a Magyar Levéltárosok Egyesületének ideiglenes elnöke üdvözölte. Röviden vázolta, hogy a rendszerváltozás a levéltáros szakmára milyen terheket rótt. Ezután felkérte Kálmán Attila államtitkárt, hogy tekintse át az intézmények jelenlegi helyzetét és ismertesse a minisztérium álláspontját, terveit a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulással együttjáró aktuális problémák megoldására. Az államtitkár bevezetésül elmondta, hogy matematika—fizika szakos tanárként a levéltárakkal helytörténeti kutatások és diplomamunkája során ismerkedett meg. Nagyon jól tudja, hogy az információ milyen hatalmat jelent, mellyel élni és visszaélni is lehet. Az információ birtokosai a levéltárak, szerepük és fontosságuk az utóbbi időben felértékelődött. A kollégák ebből nyilván a terheket érzik elsősorban, azonban az intézmények presztízsnövekedése is egyértelműen megindult. Például a kárpótlási ügyekben a levéltárak áldozatos munkájának köszönhető, hogy a múlt rendszerben károsultak tömege egyfajta elégtételt nyer. 1991. augusztus 10. és december 16. között 57 000 kérelmet nyújtottak be az intézményekhez, melyek többnyire bonyolult ügyintézést igényeltek. Ez a normális éves ügyfélforgalom sokszorosa. Az államtitkár ezért a fokozott munkatempóért köszönetet mondott és bejelentette, hogy az országgyűlés az 1992-es évre 30 millió forintot biztosított a levéltáraknak a kárpótlással összefüggő feladatok támogatására. ; A rendszerváltozás folyamatában több levéltári probléma is felszínre került. Az egyik legsúlyosabb gond, hogy a pártállam időszakában keletkezett dokumentumok jelentős része kívül esett a levéltári szakterületen és a felügyelő minisztérium hatókörén (pl.: MDP, MSZMP, Állami Egyházügyi Hivatal, Belügyminisztérium iratai). Ezek ismerete nélkül az elmúlt évek történései hitelesen nem tárhatók fel. Az iratoknak a levéltári elhelyezése — elsősorban az államtitkok és a személyes adatok miatt — igen körülményes és elhúzódó munkát tesz szükségessé. Az 1991. évi LXXXIII. törvény elfogadása a magyar le101