Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 22. Szerk.: Szili Ferenc. Kaposvár, 1991 / 85–87. o.

Somogy megye múltjából Levéltári évkönyv 22. k. Szerk.: Szili Ferenc, Kaposvár, 1991. 271 p. Az egyenetlen színvonalú gyűjteményes helytörténeti kiadványokat, levéltári, múzeumi évkönyvek köteteit figyelve és olvasva észrevehető: egyre markánsab­ban bontakozik ki az a szerkesztői elképzelés, melyben a tanulmányok, adatfel­tárások egyaránt kívánják a vizsgált lokalitás és a tágabb régió múltját feltárni, s összehasonlító elemzésékkel a specifikumokat kiemelni, általános tendenciák ismeretét elmélyíteni. Konzekvensen e kötetek sorába tartozott és tartozik a Somogy Megyei Levéltár évkönyve, mely nemcsak Kaposvár és a megye tör­ténetét, néprajzát, irodalomtörténetét mutatja be sokoldalúan, de a Dél-Dunán­túlét is, miként az un. országos történetírást is fontos szempontokkal, eredmé­nyekkel gazdagította. így nem csoda, ha a kíváncsi olvasó fokozott érdeklődés­sel veszi kézbe az 1970-től útnak indított patinás sorozat legújabb, 22. kötetét, melyben 10 szerző 9 tanulmánya, illetve adatközlése található. Vegyük sorra e munkákat! Borsa Iván a Balassa család levéltárában található gorbonoki majd belo­sovci Kerhen családra vonatkozó adatokat foglalta össze, 23 db .1279—1520 kö­zötti oklevelet ismertetve. A szlavóniai vonatkozású források zömében perha­lasztások, vagy a leányági örökléssel kapcsolatban kerültek kiállításra. Kiemel­kedik közülük Dombói Miklós nándorfehérvári kapitány, macsói (al)bán, majd sziavon albán Dávid fia 1504. évi végrendelete. Bácskai Vera és Nagy Lajos az 1828-as országos összeírást felhasználva a faktoranalízis módszerével mutatták be a korabeli Magyarország piackörzeteit, piacközpontjait. Kézikönyvük megjelenését követően majd egy évtizeddel je­lentek meg Takács Péter és Udvardi István úrbéri kilenc ponton nyugvó, me­gyei keretekben végzett hasonló célú kutatásai. (Zemplén, Nógrád, Bereg, Sza­bolcs, Szatmár, Esztergom etc.) T. Mérey Klára a matematikus Dombi Péterrel Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék településtípusait, a lakosság földrajzi megoszlását, a földtulajdon és piaci viszonyokat, postakörzeteket vizsgálták komparatív módon, alapforrásként Fényes Elek geográfiai szótárát, s 1865— 1866 során kiadott leíró statisztikáját dolgozták fel. Benda Gyula 1981-es tanul­mánya (Agrártörténeti Szemle) a filológia módszereivel alapvető kételyeket tá­maszt a geográfiai szótár használatával szemben. Egy-két bizonytalanságát a szerzők is jelzik. Forrásaikból adódó hiátusok miatt edddig publikált eredmé­nyeik elmaradnak az említett munkáké mögött. A Somogy megyei Nagyberek a Kisbalaton környezetétől kevéssé elkülö­nülő terület. Vegyes etnikumú lakossága a XVII. századi sokác, horvát, magyar betelepítések során alakult ki. Életmódját a tájhoz igazodó ártéri gazdálkodás, ridegmarha tartás, berki halászat, nádaratás etc. határozta meg. E vidék négy községét, Buzsákot, Táskát, Tótszentpált, Varjaskért kutató Knézy Judit — más, 85

Next

/
Thumbnails
Contents