Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - KILÁTÓ - Horváth András–Purcsi Barna Gyula–Ress Imre–Szekeres József: A levéltárak és a határok nélküli Európa: a Holland Levéltáros Egyesület centenáriumi rendezvénye / 70–79. o.

A levéltárak és a határok nélküli Európa A Holland Levéltáros Egyesület centenáriumi rendezvénye A Holland Levéltáros Egyesület fennállásának századik évfordulóján 1991. ok­tóber 2—5. között rendezett európai levéltári szimpóziummal kezdődött meg a „legeurópaibbnak" tartott holland városban, a német—belga—(holland hármas­határ közelében fekvő Maastricht-ben azoknak a nemzetközi tanácskozásoknak a sorozata, amelyeknek eredményeként az Európai Közösségen belül 1992-től fokozatosan leépítik az államhatárokat. Jelképesnek tekinthető, hogy az euró­pai egyesülési folyamat nyitányát jelző konferenciasorozat első rendezvényét éppen a levéltár ügynek szentelték, hiszen a központi állami levéltárak a konti­nensen mindenütt a nemzeti szuverenitást megtestesítő intézmények, s ezek használatát a levéltárfenntartó állam mindenkor diszkrecionális jogainak érvé­nyesítésével szabályozta. A holland levéltárosok, akik a világon elsőként hozták létre szakmai egyesületüket s ennek keretében a proveniencia elvének kidolgo­zásával az arohivisztika nemzetközi érvényű elméleti alapvetését végezték el, ezúttal is történelmi léptékű feladatra vállalkoztak. Felmérni annak következ­ményeit, hogy az európai határok megnyitása miként befolyásolja a levéltár­ügy jogi helyzetét és technikai fejlődését a nemzetek feletti Európa információs társadalmában, ill. hogyan alakul a levéltárak szerepe a népek és régiók törté­nelmi, kulturális identitásának megőrzésében. A tanácskozás mottójául választott központi témát öt különböző nézőpont­ból közelítették meg, amelyek egyúttal tárgyát képezték a két-két elvi előadás­ból álló plenáris üléseknek s az azt követő párhuzamos szekcióüléseknek, ahol a nézetek konfrontációjára épülő korreferátumok nyomán élénk és tartalmas szakmai viták bontakozhattak ki. Noha a párhuzamosan zajló hat szekcióülés témagazdagsága nehézzé tette a választást, ez a szervezési megoldás mégis elő­nyösnek bizonyult, mert így a több mint félezer résztvevő ellenére — az érdek­lődés megoszlása folytán — olyan közvetlen eszmecserére nyílott lehetőség, amely korántsem jellemző a nagy nemzetközi tudományos rendezvényekre. A konferenciát egyébként eleve az eltérő vélemények és elvárások ütköztetésé­nek szándékával tervezték meg, s ezért a plenáris és szekcióüléseken az előadá­sok és korreferátumok egyikét számos esetben nem levéltáros, hanem a szakte­rületet ismerő politikus, jogász vagy valamely levéltári kutatói érdekcsoport képviselője pl. történész, szociológus vagy újságíró tartotta. A polgár és igazgatás viszonyának szentelt első plenáris ülés az információ­szabadság és a személyiségi jogok védelmének révén a levéltári anyag kutat­hatóságának lényegi kérdését érintette. A holland levéltárügy helyzetét ebből az aspektusból Hédi d'Ancona miniszterasszony ismertette, aki a levéltárak fel­ügyeletét ellátó Népjóléti, Egészségügyi és Kulturális Minisztériumot vezeti. A holland levéltári politika két alaptétele a közlevéltárakért való kormányfe­70

Next

/
Thumbnails
Contents