Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Kollega Tarsoly István: Levéltári hungarika kutatás / 40–52. o.

levéltári egység. A Törökországgal kapcsolatos svéd diplomáciai iratoknak két nagy csoportja van. Az első a török ún. anyaországra, a második pedig a török által megszállt, török fennhatóság alatt lévő területekre vonatkozik. A második csoport hét részre oszlik. Az első része foglalkozik Erdéllyel (1. Transylvanica, 2. Moldva és Havasalföld, 3. Tatárok stb.). A Transylvanica sorozat négy köte­téből ez első feltárása és mikrofilmeztetése fejeződött be. A kötetben az Erdély­lyel kapcsolatos diplomáciai jelentések és az országok közötti katonai szövet­ségek tervezetei találhatók, melyeket hozzávetőleges időrendbe szedve utólag fűzték egy kötetbe. Az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György, Apafy Mihály) állandó és élénk tárgyalást folytattak — a svéd kirá­lyok (Gusztáv Adolf, Krisztina, X. Károly) utasításai alapján — az erdélyi svéd követekkel. A tárgyalásokon Erdély és Svédország szövetsége kap hangsúlyos szerepet, amely Rákóczi György fejedelemségének idején a francia szövetség­gel bővül ki. A svéd—lengyel háborúban a magyar seregek a svédek oldalán léptek fel, de 1657-ben Lengyelországban vereséget szenvedtek. Ennek okait le-* het kielemezni több, Karoly Gusztávhoz írt követ jelentésből. A magyar—svéd szövetség Rákóczi Ferenc szabadságharca idején is fennállt, azonban a nagy északi háború miatt, melynek során Svédország Dániával, Oroszországgal és Lengyelországgal állt szemben, ez a szövetség nem prosperált. Az együttműkö­dés lehetősége több ízben felmerült, azonban miként Rákóczi, úgy XII. Károly maga is segítségre szorult, míg végül ő is kénytelen volt hosszú időre török földre menekülni. A kötet Rákóczi Józsefnek, a fejedelem fiának, apja halála utáni tevékeny­ségéről (a török portával folytatott tárgyalásairól a császár ellen) szól. A sorozat 2—4. kötete további feltárást igényel, melynek hungarikában való gazdagságához nem férhet kétség, bár az első kötet tartalmának ismeretében látatlanban is megrendelendőnek ítélhetjük a sorozat további három kötetét. Vatikán Az elmúlt néhány évben a vatikáni kutatások rendkívül eredményesek voltak. Középkor-kutatásunk kiváló új forrásokkal gyarapodott az Arohivio Segreto Va­ticano-ban folytatott kutatások során. Az ezekből származó hungarikákat sike­rült mind megrendelnünk, s több, korábban megkezdődött irategyüttesek ma­gyar vonatkozású iratainak mikrofilmezése is befejeződött, mint például a Cancellaria Apostolica, Registra Avenionensia, amely a pápák avignoni kor­szakára vonatkozik. A kutatást természetesen még sok levéltári egységben foly­tatni kell, de a vatikáni kutatások jelenlegi helyzetéről elmondható, hogy min­den, az Országos Levéltárnák leadott jegyzékben felsorolt levéltári anyag mik­rofilmen a kutatók rendelkezésére áll. Kitekintés E tanulmány megírásának három célja volt. Be kívánta mutatni a hungarika kutatás múltját, nem a teljesség igényével, hanem csak egy-egy példával illuszt­rálva a kezdeményezéseket és az eredményeket, rávilágítva a fordulópontokra. A másik fontos cél, hogy felhívja a figyelmet a kutatók feltárásai során született jegyzékek gyűjfeményére, amelyet az Országos Levéltár hungarika referensénél találhatók, valamint a levéltár hungarikákban gazdag filmtárára, amely a kiadott repertóriumok és a filmtár nyilvántartásának segítségével az 50

Next

/
Thumbnails
Contents